Irodalmi Szemle, 1971
1971/1 - FIGYELŐ - Fogarassy László: Hegedűs Sándor: Az utolsó trónfosztás
helyzetben magasabb értelmet nyer“. A magasabb értelem, az új minőség, az esztétikum a metaforában rejlő kép s a kép sugallta jelentés közti oszcillálás, vibrálás, tudatmozgás eredménye, ahogy azt Hankiss Elemér bizonyítja József Attila komplex képei c. tanulmányában. Gutái metaforáinak dekódolása több megfejtéslehetőséget is kínál, s ezek az olvasóban külön-külön, egymástól elszigetelve vagy akár egyidőben is jelentkezhetnek. Példametaforánk jelenthet hideg, barátságtalan szavakat, de evokál- hatja a behavazott téli tájak némaságát, „ember utáni csendjét“ is — kinek-kinek olvasottságától, esztétikai érzékenységétől, hangulatától, lelkiállapotától függően. Roman Ingarden leszögezi, hogy „a vizuális kép szubjektív behelyettesítése a nyelvi struktúrának (ebben az esetben a metaforának — Z. Zs. megjegyzése) a műben." A szubjektív behelyettesítés persze feltételezi az egyéni erőfeszítést. Az elsőkötetes, de máris új csapásokon haladó Gutái stílusát s ezzel együtt — mivel a kettő azonos vagy legalábbis több ponton érintkező — a modern líra kifejezésmódját vizsgálva kissé túlléptem a recenzió adta műfaji lehetőségek határát. Mentségemre szolgáljon: korunk annyiszor érthetetlennek bélyegzett költészetének érdekében tettem. Zalabai Zsigmond Hegedűs Sándor: Az utolsó trónfosztás (Kossuth Könyvkiadó, Budapest 1970, 216 o.) A Népszerű történelem sorozatban Jelent meg az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó uralkodójáról, Habsburg Károlyról szóló első marxista szellemű magyar nyelvű életrajz. Károly a magyar királyok névsorában e néven a negyedik uralkodó, az osztrák császárok közt pedig az első és egyúttal az utolsó is. Ismeretes, hogy 1918. július 16-án feleségével, Zita királynéval együtt Pozsonyt is meglátogatta, s ez alkalommal Szmre- csányi György főispán nagyszabású fogadtatást rendezett számukra. A pozsonyi ünnepségekről annak idején külön füzet is megjelent, s az eseményt az akkori filmhíradó is megörökítette, egy (kissé gyenge) felvétel a könyvben is található. Az utolsó Habsburg-uralkodó Károly Lajos főhercegnek, Ferenc József öccsé- nek volt az unokája, aki Rudolf trónörökös öngyilkossága után tizenkét évig viselte a trónörökös címét. Amikor meghalt, első fia, Ferenc Ferdinánd lett a trón várományosa, akit az utódlásban utóbbi öccse, Ottó főherceg követett volna. Ottó azonban Ferenc Ferdinándot megelőzve távozott az élők sorából, átadva helyét Károlynak. Ahhoz tehát, hogy Károly főherceg a trón várományosa legyen, az uralkodóház négy tagjának kellett meghalnia. Károly király életrajzából megtudjuk, hogy gyermekkorától fogva tanították a magyar, angol, francia és cseh nyelvre, az utóbbi hármat azonban nem sajátította el tökéletesen. A magyar irodalommal Sopronban ismerkedett meg, a prágai Károly Egyetemen két évig jogot hallgatott, katonai szolgálatát csehországi és galíciai helyőrségekben kezdte, majd 1912-ben — mint őrnagyot — áthelyezték az akkoriban Bécsben állomásozó debreceni 39. gyalogezredhez. 1911- ben feleségül vette a Bourbon család pármai ágából származó Zita hercegnőt. Az első világháború idején megfordult az orosz és az olasz fronton, majd 1916. október 12-én a románok ellen harcoló csapatok parancsnokságát vette át. Harminc nap múltán azonban az agg uralkodó válságossá vált állapota miatt Schönbrunnba rendelték. Ferenc József november 21-én halt meg. Ifjú utóda még ugyanazon év december 30-án megkoronáztatta magát magyar királynak, de osztrák császárrá való koronázása nem történt meg. Ezzel azért nem siettek, mert az osztrák alkotmány az uralkodói jogok gyakorlását nem kötötte olyan szigorúan a megkoronáztatáshoz, mint a magyar. Károly, mellőzve Ferenc József példáját, cseh királlyá is akarta magát koronáztatni. 1917 végére a Központi Hatalmak a keleti fronton megnyerték a háborút; Breszt-Litovszkban előbb az ukránok, majd az orosz tanácskormány, végül Bukarestben a románok is aláírták a békét. (Montenegrót és Szerbiát már ezt megelőzően lerohanták.) Ugyanakkor az antant közellátási blokádja már-máj a katasztrófa szélére sodorta a közellátást, és érlelte a forradalmat. A dunai soknyelvű kettős államkonglomerátum mind
