Irodalmi Szemle, 1971

1971/5 - Munkásmozgalom Komárom környékén (Szemelvények egy kiállítás anyagából)

Részletek a győri kir. ügyészség 11074/1942 számú vádiratából:

Vádat emelek a szabadlábon levő Borsos András ellen, aki 1903. évi január hó 11. napján Borsos István és Kurucz Aranka szülőktől Izsán született, ott is lakik, magyar állampolgár, magyar nemzetiségű, magyar anyanyelvű, rk. vallású, nős Vass Máriával, szén- és fakereskedő, katona volt, ír-olvas, vagyontalan, büntetlen, az 1921. évi III. te. 5. §-ának 1. bekezdésében meghatározott, az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására irányuló izgatás vétsége, az 1921. évi III. te. 7. §-ának 1. bekezdésében meghatározott, a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése ellen irányuló vétség és az 1920. évi I. te. 14. §-ára figyelemmel az 1919. évi (olvashatatlan szám) te. 2. §. 1. bek.-be ütköző és minősülő

Kormányzósértés vétsége miatt

___

Indoklás: Szabó János, Kelko József és Czike Béla tanúk a csendőrség és községi elöljáróság előtt tett vallomásának egybevetésével a következő tényállás állapítható meg: 1941. év őszén, közelebbről már meg nem határozható _ időben Borsos András izsai lakos Szabó János komárom- szentpéteri lakosnál járt valami elszámolás végett. Jelen voltak Szabó Jánosnál Kelko József és Czike Béla komáromszentpéteri lakosok is. A faluban azt dobolták, hogy jelentkezzenek azok a községházánál, akik földet akarnak. Mikor Borsos András meghallotta a dobolást, azt mondotta: „Minek dfc a föld, majd jön a szovjet, ad az földet eleget, olyat, amely még nem is termett... A magyarok csak ígérnek, de nem adnak, azok vérszopók, éhesek, ez a Horthy is, a mi magyar uraink csak ígérnek, de nem adnak semmit... Mit akarnak ezektől a vérszopóktól, majd jön a szovjet, az egy munkásállam, majd segít az rajtunk... Mit akar Horthy és Hitler, le vannak szarva, azok nem adnak nekünk kenyeret sem ..."

Mikor Szabó János figyelmeztette, hogy ilyeneket ne beszéljen, azt mondta: „Olyan államot akar a magyar és a német leke- nyerezni, mint a szovjet, amely egy munkásállam, ahol van minden, nekünk annak az oldalán kell állni...“ A vádlott cselekmény az indltványi részben írt bűncselekmények tényálladékai elemeit foglalja magában. Kétségtelen ugyanis, hogy a terhelt a magyar dolgozók előtt úgy tünteti fel a szovjetet, munkaállamot, ahol van minden, segíti a munkásokat, és földet ad a nincseteleneknek, szemben a magyarországi állapotokkal, ahol beállítása szerint vérszopók vannak, és a vezetők csak ígérnek, de nem adnak semmit a munkásoknak, nemcsak csábító képet csillogtat meg a munkásság előtt, ami alkalmas lehet a mai társadalmi rendnek erőszakos megváltoztatására irányuló elhatározás felkeltésére, hanem olyan valótlan tényt is állít, amely alkalmas arra, hogy a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülését csorbítsa, és hitelét sértse, mert úgy tünteti fel a magyar államrendszert és az állam vezetőit, hogy azok a munkásságot becsapják, kizsarolják, csak a saját érdekeit nézik, és a munkásságnak még kenyeret sem adnak. Azzal pedig, hogy Magyarországnak az egész világ előtt köz- megbecsülésben álló kormányzóját éhesnek és vérszopőnak mondja, ki nem ad a munkásságnak kenyeret és: „le van szarva“ kifejezéssel illeti, Magyarország kormányzója ellen durva sértést követett el. A vádemelés tehát indokolt.

Győr, 1942. évi szeptember hó 30. napján. Dr. Balázs Sándor sk., kir. főügyészi helyettes [a Győri Királyi Ügyészség körpecsétje).