Irodalmi Szemle, 1971

1971/5 - Munkásmozgalom Komárom környékén (Szemelvények egy kiállítás anyagából)

Részletek a győri kir. ügyészség 11074/1942 számú vádiratából: Vádat emelek a szabadlábon levő Bor­sos András ellen, aki 1903. évi január hó 11. napján Borsos István és Kurucz Aranka szülőktől Izsán született, ott is la­kik, magyar állampolgár, magyar nemze­tiségű, magyar anyanyelvű, rk. vallású, nős Vass Máriával, szén- és fakereskedő, kato­na volt, ír-olvas, vagyontalan, büntetlen, az 1921. évi III. te. 5. §-ának 1. bekezdé­sében meghatározott, az állam és társada­lom törvényes rendjének erőszakos felfor­gatására irányuló izgatás vétsége, az 1921. évi III. te. 7. §-ának 1. bekezdésében meg­határozott, a magyar állam és a magyar nemzet megbecsülése ellen irányuló vét­ség és az 1920. évi I. te. 14. §-ára figye­lemmel az 1919. évi (olvashatatlan szám) te. 2. §. 1. bek.-be ütköző és minősülő Kormányzósértés vétsége miatt ___ Indoklás: Szabó János, Kelko Jó­zsef és Czike Béla tanúk a csendőrség és községi elöljáróság előtt tett vallomásának egybevetésével a következő tényállás ál­lapítható meg: 1941. év őszén, közelebbről már meg nem határozható _ időben Borsos András izsai lakos Szabó János komárom- szentpéteri lakosnál járt valami elszámolás végett. Jelen voltak Szabó Jánosnál Kelko József és Czike Béla komáromszentpéteri lakosok is. A faluban azt dobolták, hogy jelentkezzenek azok a községházánál, akik földet akarnak. Mikor Borsos András meg­hallotta a dobolást, azt mondotta: „Minek dfc a föld, majd jön a szovjet, ad az földet eleget, olyat, amely még nem is termett... A magyarok csak ígérnek, de nem adnak, azok vérszopók, éhesek, ez a Horthy is, a mi magyar uraink csak ígérnek, de nem adnak semmit... Mit akarnak ezektől a vérszopóktól, majd jön a szovjet, az egy munkásállam, majd segít az rajtunk... Mit akar Horthy és Hitler, le vannak szarva, azok nem adnak nekünk kenyeret sem ..." Mikor Szabó János figyelmeztette, hogy ilyeneket ne beszéljen, azt mondta: „Olyan államot akar a magyar és a német leke- nyerezni, mint a szovjet, amely egy mun­kásállam, ahol van minden, nekünk annak az oldalán kell állni...“ A vádlott cselek­mény az indltványi részben írt bűncselek­mények tényálladékai elemeit foglalja ma­gában. Kétségtelen ugyanis, hogy a terhelt a magyar dolgozók előtt úgy tünteti fel a szovjetet, munkaállamot, ahol van min­den, segíti a munkásokat, és földet ad a nincseteleneknek, szemben a magyarorszá­gi állapotokkal, ahol beállítása szerint vér­szopók vannak, és a vezetők csak ígérnek, de nem adnak semmit a munkásoknak, nemcsak csábító képet csillogtat meg a munkásság előtt, ami alkalmas lehet a mai társadalmi rendnek erőszakos megváltozta­tására irányuló elhatározás felkeltésére, hanem olyan valótlan tényt is állít, amely alkalmas arra, hogy a magyar ál­lam és a magyar nemzet megbecsülését csorbítsa, és hitelét sértse, mert úgy tün­teti fel a magyar államrendszert és az ál­lam vezetőit, hogy azok a munkásságot becsapják, kizsarolják, csak a saját érde­keit nézik, és a munkásságnak még ke­nyeret sem adnak. Azzal pedig, hogy Ma­gyarországnak az egész világ előtt köz- megbecsülésben álló kormányzóját éhesnek és vérszopőnak mondja, ki nem ad a mun­kásságnak kenyeret és: „le van szarva“ kifejezéssel illeti, Magyarország kormány­zója ellen durva sértést követett el. A vád­emelés tehát indokolt. Győr, 1942. évi szeptember hó 30. napján. Dr. Balázs Sándor sk., kir. főügyészi he­lyettes [a Győri Királyi Ügyészség körpe­csétje).

Next

/
Oldalképek
Tartalom