Irodalmi Szemle, 1971

1971/4 - Hamar Kálmán: A marxista baloldal fejlődése és harcai Nyitra vidékén

szervezet megalakulásakor a jelenlévő kommunisták követelték a proletárdiktatúrát, és elítélték a jobboldali szociáldemokrácia árulását. A vágújhelyi szolgabíró június 26-án beszámolt a nyilvános kommunista népgyűlésről, ahol fellépett Ján Kompén vássahegyi párttitkár, aki beszédében elítélte Srobár táma­dását a kommunisták és az 1919-es forradalom harcosai ellen. A gyűlésen ötszáz sze­mély vett részt. A rendőrség körülzárta a helyiséget. A helybeli csendőrség és 13 ide­vezényelt csendőr a városban cirkált a gyűlés alatt.19 A járási szolgabírák jelentéseikben lekicsinylik a kommunista párt által szervezett gyűlések jelentőségét. Szerintük csendben folytak le, de végül is kénytelenek elismer­ni, hogy az egész népmozgalom domináló jellege az osztályharcos szellem volt. Az 1921. év folyamán a Nyitra vidéki dolgozók balra tolódását erősítette az állan­dósuló munkanélküliség veszélye a megyében és a környező területen. A minisztérium 1921. február 16-án figyelmeztette a megyei hivatalt, hogy az általános gazdasági vál­ság következtében a svájci hatóságok korlátozzák az idegenek letelepedését az ország­ban, mert ezek elveszik a munkalehetőségeket a svájci dolgozók elől. A kitelepüléshez a svájci idegenforgalmi rendőrség engedélye szükséges. A csehszlovák hatóságoknak figyelmeztetni kell a kivándorlókat a svájci viszonyokra, mert egy 1920. október 2-i rendelet szerint a svájci hatóságok sok külföldit, köztük csehszlovákiait is hazatele­pítettek.20 A nyitrai főispán koldusfillérekkel „akar segíteni“ a munkanélkülieken. 1921. július 1-én javasolja a nagytapolcsányi szolgabírói hivatalnak, hogy a szegények számára 10 fillért szedjenek be az üzletekben, kávéházakban, vendéglőkben, mozikban és szín­házakban.21 A munkanélküliség elől sokan a tengerentúlra — Mexikóba — veszik útju­kat. De a húszas évek elején ott sem várják tárt karokkal az európai munkanélkülie­ket. Egy 1921. szeptember 24-én írt miniszteri körlevél felhívja a szlovákiai hatóságok figyelmét a mexikói gazdasági viszonyokra. A mexikói csehszlovák főkonzult figyelmez­tették, hogy Csehszlovákiából sok szlovák és magyar munkás vándorolt ki, akik ott nagy nyomorban élnek, és nem bírják a versenyt az igénytelen mexikói munkásokkal. Segíteni nem tudnak rajtuk, mert kevesen és szétszórva élnek az országban. A munkás napi keresete egy—másfél peso, ami még a lakbért is nehezen fedi. Munkalehetőség kevés van Mexikóban, ehhez is szükséges az angol és a spanyol nyelv ismerete.22 Az 1922. év elején a gazdasági válság olyan súlyosan érintette az országot, hogy a hatósá­gok félve a munkásság radikálizálódásától, már nem foglalkoztak a kivándorlók sorsá­val. Ellenkezőleg, a csehszlovák földművelésügyi minisztérium körlevélben figyelmezteti a megyei hivatalokat, hogy szervezzék meg a munkanélküliek kivándorlását az ország­ból szerződéses alapon Németországba és Ausztriába. A hatóságok ne gördítsenek aka­dályokat a kivándorlás elé, hogy ezzel is csökkenjen a munkanélküliek száma.23 Az 1922. év első felében újabb terrorhulláin éri a forradalmi mozgalmat, különösen az 1919-es harcosok ellen irányul a hivatalok támadása. Srobár 1922. január 2-án elrendeli egész Szlovákia területén a csehszlovák állampolgárok „államellenes“ tevékenységének kivizsgálását. A hatóságok kötelesek személy szerint összeírni azokat, akik részt vettek a Tanácsköztársaság mozgalmaiban és harcaiban. A jelentéshez a személyek fényképét is csatolni kellett. Az újvári és a vágsellyei járások kivételével a többi járás nem küldött részletesebb jelentést az 1919-es szocialista forradalom harcosairól. Az újvári rendőrség jelentésé­ben négy személy neve szerepel: Fodor Gyula jegyző Tótmegy erről (Palárikovo), Zatykó Béla tardoskeddi jegyző, Andódról Szűcs L. és Kádár József neve. Ezeket 1919-ben elfogták az Andód körüli harcokban, és kivégezték. Vágsellyéről Mezei Gyula nevét küldi Nyitrára a szolgabíró. Mezei 1919 júniusában apjával együtt harcolt a lé­giók ellen. 1919 júniusában fegyveres ellenállásra buzdította Tornok és Tardoskedd lakosságát, és a környéken megszervezte a fegyveres ellenállást. Mezei jelenleg Tardos­19 Ž. N. I. XVI-385/1921 adm. 29 Ž. N. I. 6305/1921 adm. 21 Ž. N. I. 7212/1921 prez. 22 Ž. N. I. XVI. - 462/1921 adm. 25 Ž. N. I. XVI. - 54/1921 adm.

Next

/
Oldalképek
Tartalom