Irodalmi Szemle, 1971
1971/4 - Hamar Kálmán: A marxista baloldal fejlődése és harcai Nyitra vidékén
kedden tartózkodik és a keresztény szocialista párt tagja, mérsékelt magatartást tanúsít — írja a szolgabírő a jelentésében.24 A lévai dr. Pigler István ellenállást szervezett 1919 júniusában Sellyén, Kardos Viktor volt őrmester, Wittemberg Kornél és Wittemberg Zoltán is, akik jelenleg a magyar hadseregben szolgálnak, Šintavárói Malíček István állt a kommunisták szolgálatában. A jelentéshez csatolták a patai kommunisták névsorát is 1919-ből: Horváth József, aki 1919 nyarán megtagadta a bevonulást az intervenciós hadseregbe, és kommunista propagandát fejtett ki a lakosság között. Steuer Lajos a román fronton harcolt a vörös csapatok soraiban, jelenleg mint újonc a csehszlovák hadseregben szolgál. Patáról Terezínbe internálták Tóth Ignácot régi kommunista nézetei miatt, aki most is anarchistának vallja magát. A jelentésben a sellyei szolgabíró azt is közölte, hogy 1919-ben Sellyén demoralizálóan viselkedett Zachar Rudolf r. kát. káplán is, aki a szószékről állt ki a nép érdekei mellett, ezért őt először Havára, onnan pedig Mikulovba internálták. A galgőci szolgabíró a jelentésében első helyen Felcán Gézát említette, aki 1919-ben Lapuch Viktorral, Jozef Bedečcsel ellenállást fejtett ki Galgócon. Felcánt és társait Terezínbe internálták. A nagytapolcsányi és žabokrehi (zsámbokréti) járások nyolc személyről küldenek Nyitrára jelentést, ezek 1919. május 1-én részt vettek a komáromi harcokban. A privigyei szolgabírő Dobrotka György tanítóról ír, aki 1919-ben „államellenes" mozgalmakat szervezett, és ezért elveszítette állampolgárságát. A szenyici járás beszámol jelentésében a nagyszombati harcokról. Kertész István a magyar matrózok támadását vezette Nagyszombatból Szenyic vidékére; most Pozsonyban tartózkodik. A szolgabíró figyelmezteti a főispánt, hogy már 14 emberről küldtek jelentést, akik részt vettek a harcokban 1919-ben és a kommunista mozgalmakban: például Gallő Józsefről, a szenyici pénztár szolgájáról, aki írt a Munkás című lapba, és később a szociáldemokrácia kommunista (baloldali) szárnyához csatlakozott; vitába szállt Mun- doch szociáldemokrata szenátorral is. A nyitrai városi rendőrség három szermélyről küldött be jelentést a megyei hivatalba. Kiemelte Rőth Emilt, aki 1918-ban elszökött a trencséni csehszlovák egységtől, és utána belépett a Vörös Hadseregbe. A rimaszombati vörös csapatok parancsnoka volt. Nyitrán elítélték Bányait, aki minden baloldali megmozdulásban részt vett 1919-ben. 1920-ban Pozsonyba internálták. A halicsi rendőrség dr. Mltták István jogász internálásáról ad hírt, akit már másodszor internáltak a városból, mert 1919-ben a Vörös Hadseregben harcolt a csehszlovák csapatok ellen.25 A polgári hatóságok a sajtó segítségével szervezik és folytatják a kommunistaellenes hajszát. A Slovenská politika című polgári lap támadja egyik cikkében a magyar legitimisták bécsi és szlovákiai tevékenységét. A támadás célja a kommunista emigráció és a mozgalom kompromittálása a munkásság és a dolgozók előtt, hogy legális okot adjanak a rendőrterror megerősítéséhez. A cikk szerzője a magyar kommunista emigrációt „Horthy-kommunistáknak“ nevezi, és a hatóságok gyors beavatkozását sürgeti a kommunisták ellen. Šrobár felhívással fordul a megyei hivatalokhoz, hogy kezdjék meg a nyomozást a cikkben felsorolt személyek után. A hatóságok jelentése alapján sorra érkeznek a minisztériumba a kiagyalt vádaskodó jelentések a „Horthy-kommunista“ felforgatőkről. Az egyik ilyen jelentés Valentin Rudolf tevékenységét ismerteti, aki a bécsi kommunista szervezettel működött együtt. Csehszlovákia területén megszervezte a kommunista emigránsok munkáját. Az első világháború alatt Svájcban találkozott Leninnel, és elismerőleg nyilatkozott Lenin írásairól. Lenin Valentint meghívta Oroszországba. Valentin kapcsolatot tartott fenn a spanyol anarchistákkal is.26 Egy későbbi jelentésben beszámolnak a Valentin testvérek sorsáról is. Rudolf Valentint 1922. június 19-én a csehszlovák hatóságok kommunista tevékenységért becsukták, és július 16-án Németországba toloncolták. Alfred Valentint kommunista agitáció miatt ugyancsak 1920-ban Németországba toloncolták, de ő onnan Szovjet-Oroszországba ment. A polgári sajtó által Indított kommunistaellenes kampánynak nem tettek a hatóságok megfelelően eleget, és tagadó választ adtak Nyitrára az ún. „Horthy-kommunisták" tevé24 Ž. N. I. XVI. - 1988/1921 adm. 25 ž. N. I. 8813/1922 25 Ž. N. II. 292/22
