Irodalmi Szemle, 1971
1971/3 - Voigt Vilmos: Információ- és műelemzés-elméletek
Az irodalmi mű tartalmi elemei (szereplők, cselekmény, bonyolítás, stílus, mondanivaló stb.) teljesen kimarad e definícióból, és éppen ezért Jakobson információelméleti műinterpretálását sem fogadhatjuk el teljes képet adó megoldásnak. 3.2. Egy másik információelméleti poétika körvonala a francia mindenes mérnök, esztéta és rádiószakértő, Abraham A. Moles műveiben rajzolódik ki. Moles elsősorban az üzenettovábbítás technikai és befogadáspszichológiai vonatkozásaival foglalkozik. Kedves példáit a zeneközvetítés köréből meríti. Bemutatja, milyen technikai és pszichológiai következményei vannak például egy hangverseny lemezre vételét közvetítő rádióadásnak. Moles esztétikája elsősorban arra törekszik, hogy a csatornák technikai kapacitását számokban és törvényszerűségekben kifejezze, és e számokat kapcsolatba hozza az emberi érzékszervek befogadási gyakorlatával. Közvetlenebb információelmélete a hír újdonságtartalmával és a rejtjelezés mikéntjével foglalkozik. Nemcsak az ő vizsgálataiból tudunk róla, de voltaképpen az ő munkáiban jelent meg először az igény, hogy az információelméletet technikai-érzékeléslélektani alapokra helyezzék. Mindkét követelmény helyeselhető, bár ez azzal jár, hogy a művészi információnak csupán bizonyos vonásai hangsúlyozódnak. A műalkotást voltaképpen nem „alkotás“, hanem „rejtjelezett csatornakitöltés“ mivoltában fogja fel, amely ilymódon technikai pszichológiai módszerekkel és képletekkel leírható. Kedvenc p Idának eg ikében pé dául azt utatja be hogy n le etsé es az hog egy szöv gből egyr többet t lh gyű k, s z i y ar dt bet ha máz ka m- ly n ér é i t dj k é i f li me n. Az it nmilgmdstt mttáy zvge edetz uz harminc, negyven és ötven százalékos a soronként kimaradt betűk aránya. A kihagyható betűk aránya nem tetszőleges, valahol a 45 százalék körül megszűnik a további kihagyások lehetősége. A rejtjelzés („titkosítás“) természetesen fontos eleme a költői gyakorlatnak is, hiszen nem csupán betűk, hanem szavak, motívumok eltüntetése, kihagyása sem tetszőleges, határtalan. Érdekesek azok az elgondolásai is, amelyek szerint a különböző művészetekben a tartalmi („szemantikai“, jelentéssel bíró) és az ettől eltérő, sajátosan művészi („esztétikai“, tulajdonképpen tágan értelmezett formai) információk milyen arányban keverednek, figyelembe véve azt is, hogy a mezőkön belül milyen arányban oszlik meg az új („originális“) és a már ismert („banális“) információ. Moles grafikonja, hangzásanyaguk milyensége szerint három hangzásra épülő információfajtát csoportosít e szempontból: (Szem = szemantikai információ Észt = esztétikai információ Or = originális Ba = banális) Észt Szem Észt Észt Szem Szem Or Or Or Or Or Or Ba Ba Ba Ba Ba Ba EGYSZERŰ SZÖBE- KÖLTÉSZET ZENE LI KÖZLÉS
