Irodalmi Szemle, 1970
1970/1 - HAGYOMÁNY - Popély Gyula: A Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság megalakulása (folytatás)
leszögezte tudományos célkitűzéseit, s programját szakok szerint Berecz Kálmán, Deme Lajos, Duka Zólyomi Norbert dr. és Peéry Rezső adták elő. Ezen a manifesztációs gyűlésen elhatározták, hogy az elhangzott beszédek tervezeteiből és a tervezetek alapján egy alakulandó bizottság dolgozzon ki memorandumot, amelyet aztán röpirat alakjában kiadnak. A bizottság tagjaiul Balogh Edgárt, Berecz Kálmánt, dr. Duka Zólyomi Norbertét, Grüner Gézát, Jócsik Lajost, Narancsik Imrét, Peéry Rezsőt és Szalonka Istvánt választották meg. A memorandum el is készült, és „A kisebbségi magyar ifjúság röpirata a Csehszlovákiai Magyar Tudományos, Irodalmi és Művészeti Társaság megalakulása alkalmából“ címen jelent meg 1931 decemberében Duka Zólyomi Norbert dr. szerkesztésében. Mindjárt az elején bevezetésként leszögezi a memorandum, hogy „a Társaság megalakulásában az ifjúság felismerte az új munkalehetőségeket, és ezért állapította meg tervezetüket, bár ugyanakkor, amikor a köztársasági elnök egymilliós adományával ezt az új lehetőséget megteremtette, nem felejti el a magyar ifjúság, hogy évenként 11 millióval rövidül meg a magyar kisebbségi iskola és kultúra ügye a csehszlovák köztársaságban"'.81 A röpirat az ifjúság manifesztációs gyűlésén választott bizottság munkatervét tartalmazza szakonként. Terebessy János a szociográfiai gyűjtés módszereit dolgozta ki, Narancsik Imre a szociológiáét, Berecz Kálmán javasolja, hogy a tudományos osztályon belül külön kisebbségi alosztályt szervezzenek, melynek feladata a kisebbségi kérdés politikamentes, tudományos ápolása és megoldása lenne. Ö ennek az osztálynak készítette el főbb pontokban a munkaprogramját. Balogh Edgár a néprajzi gyűjtés, Deme Lajos a népitörténet, Peéry Rezső a kisebbségi magyar irodalomtörténet és Duka Zólyomi Norbert dr. a szláv-magyar kultúrkapcsolatok munkamódszereit ismerteti. A pozsonyi röpirat nem maradt visszhangtalan. 1932. február 12-én a prágai magyar egyetemi ifjúság a pozsonyi manifesztációs gyűléshez hasonló összejövetelen vitatta meg a pozsonyiak röpiratát, és azzal teljesen azonosította magát. Majd a pozsonyiakhoz hasonlóan ők is külön röpiratban — melynek címe azonos a pozsonyi röpirattal — fejtették ki nézetüket és dolgozták ki munkatervüket az egyes szakcsoportok számára. Röpiratuk a magyar nyelvészet, a természettudományok, a művészetek, a pedagógia, az építészet, a néphigiénia és a gazdasági tudományok terén végzendő feladatokra adott szempontokat. Bevezetőjében a következőket írják: „A Csehszlovákiai Magyar Tudományos és Művészeti Társaság, jól felfogott munkairány és módozat esetén, messze túllépheti az alapítással adott lehetőségek kereteit, és az ifjúság is munkára készen várja az esetlegesen így felfogott lehetőségek keretein belül meginduló működését. Fönntartjuk azonban magunknak azt a jogot, hogy mint ahogyan határozott kritika tárgyává teszünk minden magyar kultúrmegnyilatkozást a köztársaságban, úgy a Tudományos Társaság lépéseit is határozott, tárgyilagos és tudományos kritikával követjük.“62 A prágai ifjúság röpirata — amely mintegy folytatása a pozsonyi röpiratnak — 1932 májusában jelent meg Baráth László szerkesztésében, kidolgozásában pedig Zapf László, Jantsky Béla dr., Nagy Barna, Dobossy László, Wein Gyula, Onody Zoltán és Orbán László vettek részt. A Masaryk Akadémia elnöksége -a kisebbségi magyar ifjúság mindkét röpiratát megkapta, s e röpiratok tartalmáról több ízben folytatott megbeszéléseket. Az elnökség az ifjúsággal való együttműködés mellett döntött, megbízott tagjai 1932. március 21-én megbeszélést is folytattak a pozsonyi magyar egyetemi hallgatók képviselőivel. Ebből az együttműködésből a későbbiek folyamán azonban semmi sem lett, s ez főleg a Társaságban uralkodó antidemokratikus szellemmel magyarázható. 81 A kisebbségi magyar ifjúság röpirata, Pozsony, 1931 december, 4. !. 82 A kisebbségi magyar ifjúság röpirata, Prága, 1932. májusr 2. 1.
