Irodalmi Szemle, 1970

1970/8 - FIGYELŐ - Turczel Lajos: Az Agnus Dei helye Egri regényírói műhelyében

(papszakácsné nagyanyja) révén a klerikális befolyás erősen érvényesül nála, és hlinkás szellemű papok hatása alatt egyre gyűlölködőbb antiszemitává, a katonasorban átélt élmények és a politikai fejlődés nyomán pedig buzgó és kegyetlen hlinka- gárdistává lesz.

Az Agnus Dei cselekményének történési ideje egybeesik a Márton elindul és az annak folytatásaként Irt Tűrj üllő történési idejével2. Az új regényben is és a régiekben is a két világháború közötti korszak szlovákiai társadalmi viszonyai alkotják a hátteret, azzal a különbséggel, hogy a régebbi művek hőse, Márton, a munkásmozgalom kohójában formálódik emberré, az új mű Jankójának fokozatos elembertelenedése pedig a Hlinka-fasizmus hatására megy végbe. Ha a realista regényen belül a zsáner és a téma szempontjából megkülönböztetni és kategorizálni akarunk, akkor a fejlődésregény azonos kategóriáján belül a Márton sorsát bemutató regény-kettőst3 munkás- regénynek nevezhetjük, az Agnus Deit pedig — Szabó Béla A család kedvencéhez és Dávid Teréz Kásahegyéhez hasonlóan — azon regények közé sorolhatjuk, melyek központi tárgyát a szlovákiai fasiszta fajüldözés alkotja.

Ami magát a realista jelleget illeti, a Márton-regények hagyományosan realista típusához képest az Agnus Dei néhány új vonást is mutat.

Szerkezeti szempontból egyik új vonásnak az egyes szám első személyében való történetelmondás tekinthető, melyet Egri a novellában már többszörösen kipróbált. Az én-regény forma Itt most keretszerűen van beindítva: a családjával Is meghasonlott és a felszabadító csapatok elől Bécsbe menekült Jankó szörnyű lelki gyötrelmek között hányódik. A bigott katolikus mentalitásával a gyónással szeretne megszabadulni a terheitől. Ebből a gyónás-áhítozásból természetszerűen fakad az egész életére való visszatekintés, részletes és kimerítő életvallomás.

Szerkezeti szempontból még jelentősebb eszköznek bizonyul az, hogy Jankó életvallomásával párhuzamosan, ahhoz hasonlóan fejezetekre tördelve folyik egy volt gyermekkori zsidó pajtásnak, a közös udvarbeli nyomdász Heininek visszaemlékezése. Ez a megoldás — melyre az irodalomban számos példát találhatunk — itt Igen szerencsés és hatásos: a fasiszta fenevaddá vedlett és a gyerekkori barátságot gyalázatosán megcsúfolt Jankó vallomásai sokszor nem éppen őszinték, de Heini könyörtelen és ítélkező emlékezése minden szépítést helyreigazít, minden hézagot kiegészít.

Az egymással vitázó két vallomás „hangszerelése“ és összekapcsolásuk módja jól rávilágít arra, hogy ezt a regény olyan író írta, akinek a realizmus alkati sajátsága ugyan, de módszerét frissíteni és tágítani is tudja. A Megmondom mindenkinek írója még a keretben Is valamilyen akkurátusán realista fogással indokolta volna meg az egymást váltogató vallomások alkalmazását. (Mondjuk azzal, hogy az öngyilkos Jankó után napló, vagy levél maradt vissza, és az íróvá lett Heini most annak megállapítá- saivel felesel.) Egy modernebb epikus Heini visszaemlékezését Jankó lelkiismeretfurda- lásainak hangjaként szerepeltette volna, amire mellesleg lett is volna fogódzó: Jankó életvallomást kigyöngyöző lelki vergődéseiben a rettegett bosszút, igazságszolgáltatást kétszeresen is Heini testesíti meg; őt árulta el a legcsúfosabban, és annak a fajtának mintaképviselője, amelynek véréből egy rész Jankó ereiben is csörgedez. A realizmusának partjait mérséklettel tágító Egri a kínálkozó megoldások közül egyiket sem használta fel; ehelyett a két vallomást könnyed lazasággal kapcsolta össze, Heini visszaemlékezését Jankó életvallomásának apropóiból ugratta ki. Laza módon történik utalás Heini íróiságára is; a 274. oldalon hangzik el tőle az a kijelentés, hogy „az írás a kenyeremmé lett".

Az Agnus Deiben van egy olyan tematikai-szemléleti vonás, amely a régebbi regények következetes realizmusához képest visszaesésnek mutatkozik. Ez Jankó rejtett zsidó származásának beállítása és a lelepleződésnek, illetve a rádöbbenésnek a romantikus regényekben szokásos késleltetése. Jankó anyja: a papszakácsné leánya törvénytelen gyerek, de az apa kiléte az ilyen környezetben szokatlan és hihetetlen módon évtizedeken keresztül, egészen a cselekmény végső stádiumáig rejtve marad. A fel2 A két regény 1968-ban Pergőtűzben címmel közös kötetként is megjelent.

3 A Felkel a Nap átdolgozásából született Márton elindult Egri trilógiává akarta kiegészíteni. A tervezett további kötetekből (Tűrj üllő, Üss kalapács) csak az első készült el. A trilógiazáró kötet megírásának elmaradását valószínűleg a Tűrj üllőről irt negatív Fábry-kritika váltotta ki.