Irodalmi Szemle, 1970
1970/8 - HAGYOMÁNY - Kollin Ferenc: A pozsonyi Prager Könyvkiadó
az ott megjelent hat szovjet szépirodalmi alkotás45, melynek kiadása Prager Jenő maradandó érdeme. Aligha kell felhívni a figyelmet arra, hogy milyen jelentős tett volt az 1930-as évek második felében a szocializmus országa irodalmának értékes termékeit a magyar olvasók kezébe adni. E művek segítségével — túl azok irodalmi értékén — az olvasó pontosabb és mélyebb betekintést nyert a keletkezésük világát jelentő társadalmi állapotokba, mint ami a magyar közönség nagy részének számára a legtöbbször rosszhiszeműen elfogult zsurnalisztika útján lehetséges volt. Az öt szovjet szerző — Avgyejenko, Bogdanov, Ehrenburg, Solohov, Tretyakov — hat könyvével nem kívánok itt egyenként foglalkozni, hiszen ismert írókról van szó, akiknek könyvei — nagyrészt a szóban forgó művek is — a felszabadulás után a magyar olvasóközönség széles köreiben váltak ismertté. Bogdanov regényén kívül a szovjet irodalom itt említett alkotásai mind megjelentek a híres németországi szocialista kiadónál, a Wieland Herzfelde által vezetett Malik Verlagnál.46 1935 márciusában Herzfelde menekülni kényszerült Berlinből, és Malik Verlag Prágában folytatta tevékenységét, majd hivatalosan Londonba tele. ült át, de a szerkesztési munka továbbra is Prágában folyt egészen 1938 őszéig. Mint a Prager Könyvkiadó megalapításával kapcsolatban írtuk, Prager Jenőnek is a cseh fővárosban volt állandó lakhelye, így könnyen kapcsolatba kerülhetett a Malik Verlaggal. Megemlítendő még, hogy a szovjet szépirodalmi műveken kívül — melyek közül némelyiknek fordítása is német kiadás alapján történhetett — a Prager Könyvkiadó és a Malik Verlag könyvtermésében egyaránt szerepel Dos Passos Három katona című regénye, melyet Kéri Pál fordított magyarra Török Ádám álnéven, nem lehetetlen, hogy a német kiadásból. Ehrenburg riportkönyvét a spanyol polgárháborúról szintén a Malik-kiadás alapján jelentette meg Prager, a tervbe vett, de már meg nem jelent Prager-könyvek közül pedig Upton Sinclair William Fox című regényére is valószínűleg a Malik-kiadás hívta fel Prager figyelmét. E kézenfekvő feltételezéseken kívül, sajnos, nincs elérhető dokumentuma a két kiadó kapcsolatának, amit az a vonzalom is valószínűsít, amelyet mindkettőjük tevékenységében tapasztalni lehet a dokumentumirodalom, valamint a „Neue Sachlichkeit“ irodalmi elvei iránt. A megjelent művek áttekintése után általános következtetésként vonhatjuk le: könyvei összeválogatásakor a kiadót elsősorban az a szándék vezette, hogy dokumentális képet adjon a modern körről. Már ez a törekvés mutatkozott meg Prager bécsi működése alatt is, mikor ott megjelenő könyvsorozatának a Das Gesicht dér Zeit programa- tikus elnevezést adta. Ugyancsak a „kor képének“ a szépirodalom és irodalmi riportázs eszközeivel történő bemutatása az irányadó szempont a pozsonyi magyar kiadványok esetében is, amikor Az Oj Európa Könyvesháza és Az Oj Éurópa Kistükre sorozatcímek alatt — Shakespeare szavaival élve — „maga az idő, a század testének tulajdon alakját és lenyomatát“ igyekszik felmutatni az olvasónak. A német sorozat összeállításánál már világos volt a „Neue Sachlichkeit“ irodalmi elveivel fennálló szoros kapcsolat, a kiadó irodalompolitikájában ennek az irányzatnak elvei a pozsonyi tevékenység idején is nyomon követhetők. A harmincas évek közepén ez a tárgyszerűségben gyökerező dokumentális szempont új tartalmat nyer. A fasiszta demagógia ugyanis éppen a tömegek valóságérzékét igyekszik elkábítani, és a kor igazi képe helyett „a XX. század mítosza“ segítségével próbálja fanatizálni a tömeget. Ha egyes könyvek esetében ez a dokumentumszemlélet olykor az irodalmi színvonal rovására érvényesül is, ugyanakkor a kiadó általános irányelveinek értékelésénél nyomatékosan hangsúlyozni kell, hogy milyen lényeges feladatot töltött be a mítoszokkal és hazug legendákkal leszámolni kívánó baloldali elkötelezettségű antifasiszta írók műveinek kiadása a fasizmus igazi arcának leleplezésének és az olvasók eszmei nevelésének szempontjából. 45 Avgyejenko, Alekszandr Osztapovics: Szeretlek (1937), Bogdanov, Nyikoláj Vlagyimirovics: Az első leány (1937), Ehrenburg, Ilja: Tizenhárom pipa (1936), Solohov, Mihail Alekszandroviae: Oj barázdát szánt az eke (1938, 2 kötet), Tretyakov, Szergej Mihajlovics: Den Si-hua (1938. 2 kötet), Ehrenburg, Úja:. Éjjel-nappal, éjjel-nappal (1938). 45 Lásd Dér Malik Verlag. 1916 —1947. (Berlin, 1967.) A kiadványok bibliográfiai része: 71—160. 1. 746
