Irodalmi Szemle, 1970
1970/8 - HAGYOMÁNY - Kollin Ferenc: A pozsonyi Prager Könyvkiadó
pán utalni kívánok a Fehér kór című színdarabjában és a Mi vagy ők — Utánunk a szalamandrák című utópisztikus-szatirikus regényében elhangzó figyelmeztetésekre a harcos humanizmus szükségességéről az új barbársággal szemben. Capek művei egyben átvezetnek minket a Prager Könyvkiadó irodalmi célkitűzéseinek másik csoportjába, melyet a közép-európai népek irodalmának megismertetése jelöl. A fenti műveken kívül Capeknek mint az élő cseh irodalom legnagyobb hatású képviselőjének egy trilógiához tartozó három regénye került kiadásra Az 0j Európa Könyvesháza sorozatban: a Hordubal, a Meteor, és az Egy mindennapi élet. Sorozaton kívül megjelentette a kiadó Capek híres kutyaregényét, a Dásenkát is. A cseh irodalom megismertetését szolgálja a magyar olvasókkal a modern cseh próza másik két klasszikusa, Vladislav Vančura és Ivan Olbracht műveinek megjelentetése. Mindkét író szocialista volt — VanCurát a német megszállók végezték ki 1942- ben — műveik tehát nemcsak a szomszéd nép kultúrájának megismertetését szolgálták, hanem egyben magas művészi szintű egybeolvadását jelentették a harcos világnézetnek és az irodalomnak. Mint ilyenek, e világnézet befogadását is nagyban elősegítették. A VanCura-mű — Szökés Budára — a cseh és magyar nemzetiségi ellentétet — melyet mindkét részről a szűk látókörű nacionalizmus használt ki — a társadalmi ellentétek tágabb perspektívájában oldja fel, és mutat rá osztályalapjaira. A regény hősei egy cseh fiatalasszony és magyar férje, akik a polgárság és a dzsentri világnézeti és emberi ellentétességét személyesítik meg. Az író a szereplők sorsán emeli ki az önmagát túlélt feudális hagyományú világ fejlődésképtelenségét.36 Olbracht művei közül a kiadó a két legjelentősebbet választotta ki, hogy a magyar olvasó kezébe adja őket. 1936-ban, három évvel az eredeti megjelenése után látott napvilágot Suhaj, a betyár magyar nyelven. A Keleti-Kárpátokban játszódó história valódi történet és a népi mítosz ötvözete, s egyben megdöbbentő rajz a Vihorláton élő ukrán parasztok sanyarú életéről a cseh közigazgatás embertelensége alatt. A könyv óriási felszabadító hatást gyakorolt a cseh irodalomra, s mi sem jellemzi jobban a cseh és magyar hivatalos művelődéspolitika közti különbséget, mint az, hogy Olbracht könyörtelenül bíráló könyve, noha sok tiltakozás közepette, de mégis megkapta Masaryktól az állami irodalmi díjat, míg Magyarországon Móricz Zsigmond, aki a Rózsa Sándorban hasonló témához nyúlt, a hivatalos körök részéről mindvégig merev elutasításban részesült. Az író Prager által kiadott másik könyve, az Átokvölgye a kelet-európai zsidóság egyik sajátos arculatú, zárt, ortodox falusi szektájáról ír naturalisztikus színekkel.37 Ugyanebben a témakörben mozog a két világháború közötti szlovák próza egyik kiemelkedő alkotójának, Milo Urbannak kétrészes regénye egy felső-árvai falu életéről a világháborúban, Az élő ostor. Az „élő ostor“ a háború maga, mely a falu életében is felszínre hozza az eddig lefojtott osztályellentéteket.38 Ugyancsak háborús írás Josef Wittlin lengyel regényíró könyve: A föld sava. Ebben egy galíciai hucul parasztot ragad magával a korhadt k. u. k. hadigépezet, mely csak arra jó, hogy a benne részt vevők sorsát megnyomorítsa. A regény egy része Magyar- országon játszódik, az író rokonszenvvel szól a magyarokról, ez a tény is indokolhatta, hogy a lengyel irodalmat éppen ez a könyv képviseli a Prager-kiadványok között. A Prager Könyvkiadó szépirodalmi sorozataiban két román szerző munkáját adta ki. A német származású Oscar Walter Cisek Kényelmetlen szerelem című regényéről így ír a Népszava kritikusa: „Regény? Inkább rajz. De annak azután kitűnő. Az ember szinte még a szagát is érzi a városnak. De ha mégis regény, akkor sem Diamant Paula regénye, hanem a városé, melyben az érzéki, de előítéleteinek béklyóiból kiszabadulni nem tudó asszony él. Cisek kitűnő tájképfestő, és nagyszerűen ismeri a várost és az embereit. Levante szelleme, a Balkán szemlélete, a kikötővárosok furcsa, sajátos jellemvonásai keverednek ennek a tengerparti városnak levegőjében".39 A kiadónak már bécsi tevékenysége idején is érvényesülő szándéka: olyan műveket adni az olvasó kezébe, melyek még szépirodalmi eszközök felhasználása mellett is elsősorban hiteles környezetrajzukkal, dokumentumértékükkel tűnnek ki, most még 36 Lásd Szalatnai Rezső: Id. mű 263. 1. 37 Ivan Olbrachtról lásd Szalatnai Rezső: Id. mű 264 — 269. 1. 38 Milo Urban irodalmi munkásságára lásd Sziklay László: A szlovák irodalom története. (Bp. 1962) 676—681. 1. és Szalatnai Rezső: A szlovák irodalom története. (Bp. 1964.) 177 — 182. 1. 39 (sz. á.): Kényelmetlen szerelem. Népszava, 1938. febr. 5. 17. 1.
