Irodalmi Szemle, 1970
1970/8 - HAGYOMÁNY - Kollin Ferenc: A pozsonyi Prager Könyvkiadó
A Csehszlovák Köztársaság volt Közép-Európában 1934 után az egyetlen olyan állam, amely polgári demokratikus társadalmi berendezkedésével lehetővé tette a haladó és baloldali irodalom kiadását és terjesztését. (Itt és a továbbiakban a „haladó baloldal“ tágabb értelmezésben szerepel, mivel a népfront alapján a kommunista, a szociáldemokrata, sőt a polgári radikális és demokratikus törekvések az antifasiszta harc alapján egy táborba kerültek.) Pragernek új hazájában fel kellett mérnie, hogy könyvkiadói tevékenységének milyen lehetőség, vagyis elsősorban milyen piac áll rendelkezésére. Felismerte, hogy Csehszlovákiában nagyobb volumenű baloldali, elsősorban a szociáldemokrata párt politikai irányvonalához igazodó német nyelvű irodalom megjelentetésére a már ott működő kiadóvállalatok konkurrenciája miatt csak korlátozott lehetőség van. Ebből a felismerésből fakadt az az elhatározása, hogy bár a bécsi évek alatt elkezdett német könyvek kiadásával nem hagy fel, tevékenységének gerincét magyar nyelvű művek megjelentetése fogja képezni. Kiadójának működési helyéül Pozsonyt választotta, mely a magyar ajkú kisebbség egyik kulturális központja volt, ahonnan a könyvek magyarországi terjesztését is meg lehetett szervezni. Prager politikai beállítottságának megfelelő haladó és antifasiszta szellemű magyar nyelvű könyvek megjelentetésére különösen kedvező volt a helyzet, mivel ennek az irodalomnak kiadása Csehszlovákiában igen szervezetlen és esetleges volt, ugyanakkor pedig az ilyen könyvek publikációjának a magyarországi viszonyok sem kedveztek. A kelet-európai népek, valamint a Szovjetunió irodalmát, továbbá az antifasiszta európai írók alkotásait magyar nyelven bemutató Prager-kiadványok számára igen kiterjedt és felvevőképes piac nyílt mind Csehszlovákiában, mind a magyarlakta kisebbségek más területein, valamint Magyarországon is. Ezt a piacot az a demokratikus és szocialista meggyőződésű olvasóközönség jelentette, amelynek ellátását világnézetének megfelelő könyvekkel az egyre inkább fasizálődó Magyarországról kiindulva a harmincas évek közepén már nem lehetett a szükségleteknek megfelelően megszervezni. Ez utóbbi feladat megoldására vállalkozott Prager Jenő, és ha döntésének meghozatalakor az üzleti szempontok nyilván nem kevés súllyal estek is latba, hangsúlyoznunk kell, hogy tevékenységének céljait tekintve milyen nagy jelentőségű volt az a tény, hogy reálisan kalkulált, nem pedig légvárak építésébe fogott, ami oly sok nemes indítékú könyvkiadói vállalkozás korai csődjét okozta. Prager Jenő tevékenységének jelentőségét növelte és egyben annak alapjait is biztosította, hogy sikerült megtalálnia a helyes egyensúlyt a haladó politikai célkitűzés és az üzleti vállalkozás rentabilitása között. A már említett szempontok mellett a továbbiak is javallották, hogy kiadója névleges székhelyéül és kiadványai nyomtatási helyéül Prager Pozsonyt válassza (1935-től minden kiadványát Bratislava, illetve a magyar nyelvű könyvek esetében Bratislava-Po- zsony helymegjelöléssel adja ki), míg ő maga azonban Prágában telepedett le, és onnan irányította a kiadót. Nádass József szerint Prager Bécsből menekülve Pozsonyba ment, majd 1936-tól Prágában élt.10 Hasonlóan vélekedik erről a kérdésről Bihari Mihály is. Szerinte Pragernek Prágában is volt irodája, ezt sógora, Bőhm Vilmos vezette.'1 Sándor László szóbeli visszaemlékezésében említette, hogy Prager prágai irodája intézte a könyvkiadással kapcsolatos ügyeket, Prager levelei belső és külső munkatársaihoz mind innen keltek. Ugyanakkor Prager gyakran járt Pozsonyban, ilyenkor mindig a Hotel Carltonban szállt meg, Sándor Lászlót is itt fogadta. Barta Lajos az 1937-ben rendezett pozsonyi magyar könyvkiállításról a Korunkban írt cikkében a kiadót szintén Prágával hozza kapcsolatba.12 Prager Jenő helyes üzleti érzéke mutatkozott meg abban is, hogy kiadójának nyomdáját Pozsonyban választotta ki. A pozsonyi Slovenská Grafia — mely kultúrált könyvelőállítását már a Masaryk Akadémia könyveinél is bebizonyította — megfelelő munkapartnernek bizonyult. Prager szerződése a nyomdával valószínűleg 1936-tól kezdődően szólt13, mert a kiadó első magyar nyelvű könyvsorozatának, Az 0) Európa KönyA pozsonyi Prager kiadó megalapítása 10 Nádass József szóbeli közlése. 11 Bihari Mihály szóbeli visszaemlékezése. 12 Barta Lajos: Szlovenszkói magyar könyvtemető. Korunk 1937. 1. sz. 45—46. I. 13 Bodnár István szóbeli visszaemlékezésében is említés történt erről a szerződésről.
