Irodalmi Szemle, 1970
1970/8 - HAGYOMÁNY - Kollin Ferenc: A pozsonyi Prager Könyvkiadó
vesházának 1935 őszén megjelent első kötete — Karéi Capek: Hordubal — még a komáromi Virradat nyomdában készült. A szintén 1935-ben megjelent A magyar Masaryk ötkötetes sorozat, valamint Capek: Dásenka című sorozaton kívül kiadott könyvének előállítója a brünni Polygrafie nyomda volt. 1936-tól kezdve azonban minden magyar nyelvű önálló Prager-kiadvány a Slovenská Grafiában készült. (Talán csak František Halas Anyókák, valamint Déznai Viktor és Gárdonyi István A D-terv című munkái a kivételek, de e két kötet közül az első nem önálló vállalkozás volt. 1937-ben a budapesti Szép Szóval közösen került kiadásra, az utóbbi pedig 1938-ban feltehetőleg egy erdélyi nyomdában készült.) Pozsony és Magyarország közelsége a szerkesztési munkálatok szempontjából is előnyösnek bizonyult, lehetővé tette ugyanis a közvetlen kapcsolatokat Prager és magyarországi munkatársai (Komlós Aladár, Nádass József, Révész Béla, Szenes Lajos stb.) között. A főváros, Prága pedig a kulturális és politikai természetű kapcsolatok szempontjából biztosított előnyöket, ezért nem csodálható, hogy Prager itt választotta meg lakóhelyét. Mielőtt rátérnék a Prager Könyvkiadó magyar nyelvű kiadványainak ismertetésére, még egy fontos problémát kell tisztáznunk a kiadóval kapcsolatban. Arról van szó, kapott-e a kiadó Csehszlovákia hivatalos köreitől vagy bármilyen politikai párttól, illetve szervezettől anyagi és erkölcsi támogatást. A válasz korántsem egyszerű, közvetlenül dokumentálható adatok híján ugyanis csak következtetésekre vagyunk utalva, ami egy ilyen konkrét jellegű kérdés eldöntésében nem lehet egészen megnyugtató. A Prager Verlagnak már bécsi működése során is meglehetős szoros kapcsolata mutatható ki az Osztrák Szociáldemokrata Párttal. A Csehszlovákiába történő áttelepüléskor szociáldemokrata barátai és korábbi munkatársai közül (Bőhm Vilmos, Szende Pál, Kéri Pál, Hajnal Jenő, Horovitz Jenő stb.) sokan jöttek együtt vele, és természetes, hogy ez a csoport felveszi a kapcsolatot a csehszlovákiai elvtársakkal is. Prager mint jó üzletember látja, hogy a CsSzDP-vel kialakult kapcsolat igen előnyös, megszerezheti neki a csehszlovák hivatalos körök erkölcsi és anyagi támogatását, hiszen a CsSzDP kormánypárt volt. Szubvenciót kaphat első kiadványaihoz, ami egy menekült kiadó új profiljának kialakításánál életbevágóan fontos, továbbá mint politikai menekült biztosíthatja a megtelepedés optimális lehetőségeit.'4 Mint üzletember felismeri, hogy az előretörő fasiszta veszély idején mennyire megnövekedett az érdeklődés a szocialista, demokratikus és antifasiszta tartalmú könyvek iránt. Ezeknek kiadása eddigi életútja során kialakult meggyőződésével is messzemenően egybevág. A Csehszlovák Szociáldemokrata Párttal gyorsan és könnyen megtalálta az együttműködés módját. Bár nem volt kommunista, ugyanakkor kiadványainak antifasiszta, demokratikus tartalma jól beleilleszkedett a kommunista pártnak a népfront megteremtésére irányuló törekvéseibe. Ezt a tényt a párt is felismeri, és a Magyar Nap (Moravská Ostrava), a Csehszlovák Kommunista Párt magyar nyelvű orgánuma, mely éppen a népfront kialakítását tekintette a legfőbb feladatának ebben az időben, erőteljesen támogatja a kiadót: kiadványait részletesen ismerteti, sűrűn közöl a kiadó által adott propagandaanyagokból és terjesztési felhívásokból.15 Tevékenységének kezdetétől élvezte a kiadó a pozsonyi aktivista Magyar Újság és a Csehszlovákiai Népszava támogatását is, melyet ezek a kormányt legalábbis részben támogató lapok más-más meggondolásból biztosítottak. A Magyar Újság kapocs a kiadó és a csehszlovákiai hivatalos körök között, a Csehszlovákiai Népszava pedig a szociáldemokrata kapcsolatot biztosítja. Csehszlovákia politikai életének többi pártjával már nem mutatható ki ennyire szoros kapcsolat. Igen valószínű azonban, hogy Prager kapcsolatban állott néhánnyal a polgári pártok közül is (Beneš Csehszlovák Nemzeti Szocialista Pártja, Agrárpárt), hiszen hangadó vezetőiknek írásaiból több kiadványt jelentetett meg egy sorozat keretében.18 Ennek a sorozatnak köteteiről pedig éppen tartalmi okoknál fogva aligha 14 Nádass József szóbeli közlésében említette, hogy a csehek és szlovákok Pragerre mint politikai menekültre nem néztek jó szemmel. Nádass szerint a későbbiek során kiváltképpen magyar könyvkiadói tevékenységével sem sikerült magát megszerettetnie. 15 V. ö. Botka Ferenc: A csehszlovákiai magyar nyelvű szocialista sajtó irodalmi bibliográfiája. (Bp. 1966.)
