Irodalmi Szemle, 1970

1970/7 - HAGYOMÁNY - Révész Bertalan: A Czuczor-irodalom értékelése

figyelmét arra, hogy a Toldy felvázolta költői kép után a Czuczor-irodalomban mily rengeteg még a fehér folt, a felderítetlen terület, s egyszersmind további elemző-kutató munkára ösztönözte a szakembereket. Bayer azzal, hogy felvetette a megoldandó kérdéseket, határozottan jó szolgálatot tett az ügynek, ami viszont munkája eredményeit, újat mondását illeti, arra már távolról sem válaszolhatunk egyértelműen. Mivel alaposabb anyaggyűjtést, forráskutatást nem végez, akarva-akaratlan Toldy eredményeit kell követnie, legfeljebb árnyalja a tőle átvett ítéleteket. Amikor meg önálló következtetésre jut, megfelelő műelemzés híján értékítéleteit nem mindig tudja maradéktalanul elfogadtatni. Írása meglehetősen vázlatos, csak helyenként s részleteiben sikerül újat mondania, illetve továbbrajzolnia a korábbról ismert költői képet. Mi most, feladatunknak megfelelően, csak ezekre a részletekre reagálunk: pro vagy kontra.

Figyelmet érdemelnek Bayernak a költő iskoláinak szelleméről, a korabeli oktatás tartalmáról, pályája kezdeteiről közölt adatai és megállapításai, még akkor is, ha nem mindenben osztjuk nézeteit. Valóban: Czuczor diákévei idején a gimnáziumokban szinte kizárólagosan az ókori, görög és római irodalom, a klasszikus műveltségeszmény uralkodott, s ennek következtében a hazai szellemi és irodalmi termékek csak elvétve juthattak szóhoz; „a modern mozgalmakról itt tudomással még nem bírnak...; előbbre haladásról szó sincsen, minden pang s az életre való ijlú törekvésének elegendő tápláló anyagot nyújtani képtelen"Nos, kétségkívül itt kell keresnünk annak az okát — no meg latinos, teológiai műveltségében —, hogy még akkor is, amikor már az Aurora „udvari poétájának"31 vallja magát, oly kitartóan ragaszkodik a klasszikus formákhoz. — Annál kevésbé hisszük, amit a pannonhalmi légkörről mond, ahova 1817-ben kerül Czuczor szerzetesi próbaévre. Bayer szerint ugyanis Pannonhalmán a pozsonyihoz viszonyítva lényegesen korszerűbb légkör fogadja az ifjút: itt már a kortárs magyar írók alkotásaival is találkozik, főként Kisfaludy Sándor és Gvadányi műveivel.32 Ez az állítás ily egyértelműen nem áll sem a próbaévre, sem pedig az utána következő, Győrött töltött két líceumi évre, ellenben teljesen ráillik a pesti központi papnevelő intézetben töltött időre. Czuczor későbbi életrajzírói, de a legújabb kutatások is bizonyítják, hogy a pesti kispapoknál ez idő tájt, sőt sokkal korábban, elkezdődött valamelyes hazafias pezsgés.33 Ugyanúgy tévesnek látszik Bayernak az a megállapítása Is (úgyszólván meg sem kísérli bizonyítani), amely szerint Czuczor próbaéves szerzetesként olvasmányai hatására írja első bátortalan hangú szerelmi dalait (például: a Kezdődő szerelmet; Nyilatkozást-, Kérelmet; A ligethezt), noha azok csak jóval később láttak napvilágot.34 Azt, hogy a Pozsonyban megkezdett s minden költői ihlet nélküli iskolai ujjgyakorlatokat később Pannonhalmán vagy még inkább Győrött titokban folytatta, nagyon is feltételezhető, arról viszont ez ideig semmit sem tudunk, hogy a fentebb említett költemények a tizenhét-tizennyolc éves, félénk kis szerzetes tollán fogantak volna. Efelől egyébként az igen megbízható Zoltvány-féle kiadás sem tájékoztat. Ennek ellenére ezt, mint esetleges lehetőséget, nem tartjuk teljesen kizártnak, noha pillanatnyilag az érvek szinte maradéktalanul ellene szólnak. Az utolsó szó t'ehát mindeddig nincs kimondva: a további ,s az eddiginél alaposabb és körültekintőbb kutatásra vár az igazság felderítése.

Bayer azonkívül, hogy találóan tapint rá Czuczor történelmi tematika iránt tanúsított vonzódásának okaira — mármint a korai reformkor romantikus-hazafias felbuzdulására —, elsőként veszi tüzetesebben szemügyre a költő Hunyadi című, befejezetlen eposzát.35 A töredékeket elemezve, sikerül figyelmet érdemlő következtetéseket levonnia. Szerinte a fennmaradt kilenc töredékből az első öt az expozíció része, míg a további négy a meginduló főcselekmény egy-egy mozzanata, epizódja. Az eposz monumentális tervéből, valamint az elkészült részletek terjedelméből, mondanivalójából, hang- szereléséből arra következtet, hogy Czuczor a művével nemcsak hősének, hanem nemzete dicsőségének is méltó emléket szeretett volna állítani. Abban sem téved, hogy költőnk a törökverő Hunyadit nemcsak nemzeti hősként dicsőíti, hanem mint „a kérészso i. m. 8. 1.

31 Idézi Zoltvány Irén egy 1831. nov. 5-én kelt, Toldyhoz írt leveléből. — I. m. 24. 1.

32 V. ö.: Bayer F.: I. m. 8. 1. ,

33 Lásd: Bodolay Géza: Irodalmi diáktársaságok 1785 — 1848. Bp., 1963. 156—58. 1.

34 Lásd: Bayer F.: I. m. 10., 15. 1.

35 Uo. 25-31. 1.