Irodalmi Szemle, 1970
1970/7 - HAGYOMÁNY - Révész Bertalan: A Czuczor-irodalom értékelése
ténységnek Égtől hivatott védőjé“-t36, akinek kötelességévé tétetett az egész keresztény civilizáció védelmezése. A höskölteményen és népdalokon kívül a Czuczor-életmű más részeivel Bayer is igen mostohán bánik: a költő legjobb balladáit, meséit éppen csak megemlíti, epigrammáit, szatirikus politikai verseit pedig teljesen mellőzi. — A Czuczor-kutatást tehát a fenti tanulmány vajmi kevéssel vitte előbbre. Sajnos, Kelemen Károly Czuczor-életrajzáról37, valamint Kőhalmi-Klimstein38 harminc- lapnyi dolgozatáról még ennyi jót sem mondhatunk. Ogyszólván kizárólagosan Toldyra és Bayer Ferencre támaszkodva írják meg népszerűsítő füzetecskéiket. De nemcsak az önálló filológiai kutatás eredményeit kérjük tőlük számon, hanem az esztétikai értékelések megbízhatóságát is. — Klimstein Czuczor-dolgozatában elég szép számmal találunk olyan túlzó ítéleteket, minősítéseket, amelyeknek a tudományos objektivitáshoz semmi közük, sőt, irodalomtörténeti tájékozatlanságról és ízlésbeli fogyatékosságról árulkodnak. íme, egy-két példa: „A magyar klasszikai-nemzeti eposznak Vörösmarty Mihállyal egyenrangú művelője:“ Vagy: „Ö a népies iskola megindítója és korában legnemesebb költője..." Megint másutt: „Czuczor, Petőfi közvetlen előzője volt a nép- költészet terén... A népies költői iskolának... formában, érzésben, nyelvben és népies közvetlenségben Czuczor a megalapítója..."39 (Kiemelés Klimsteintól). Mondanunk sem kell, hogy az efféle túlzások a költőt igazán nem teszik nagyobbá, műveit jobbá — éppen ellenkezőleg: ártalmára vannak, akadályozzák értékeinek tényleges felbecsülését az irodalomtörténeti helyének kijelölését. Gyulai Pál külön ugyan sohasem foglalkozott Czuczorral, de többször adott róla elő az egyetemen40, s így a kor vezető irodalomtörténész egyéniségének a működése nem maradt hatástalan a Czuczwr-irodalomra sem. Gyulai elsőként fedezi fel Czuczor népdalaiban a Kisfaludy—Toldy-féle népies vonal (a nép számára írandó népdal utánzat) követőjét. A rá jellemző esztétikai szigorral, de elfogulatlanul s lényegében helyesen mutatja ki e népies költemények erényeit és hibáit. A költő tehetsége szerinte „népies költeményeiben nyilatkozik leginkább, de... csak egyrészét találjuk sikerültnek“, s ezekből i.s hiányzik a „mélyebb érzelem" és az „erősebb szenvedély“; „leginkább azok sikerülnek, melyekben bizonyos dévajság, tréfa nyilatkozik.. ,“41 Ma már ehhez egyet- mást hozzátehetnénk, de elvenni belőle aligha tudnánk bármit is. — Ugyanez vonatkozik Czuczor lírai verseiről alkotott ítéletére is, mely szerint: ódáira jellemző a szóno- kias hangvétel, s ugyanakkor nélkülözik az olyannyira fontos műfaji követelményeket, mint a fcnnkölt ünnepélyesség, „a kellő emelkedettség", az „ódái szárnyalás, lelke- sültség és hevültség"; elégiái, bár az egykorú irodalom kontextusában „nyelv és verselés tekintetében kitűnőek“, mestere, azaz Kisfaludy Károly elégiáit lírai fűtöttség, átélés hiányában nem múlták fölül.42 — Am balladái, legalábbis a java, fölülmúlták Kisfaludyéit, sőt, elérik a Vörösmarty-balladák szintjét. Gyulainak tehát téves az az állítása, miszerint „balladáiban mögötte áll Kisfaludy- és Vörösmartynák",43 A Szondit minősíti — helyesen — a legsikerültebbnek, ha nem is egészen hibátlannak. — Végül hadd idézzük az egész Czuczor-életműre érvényes és igen találó megállapítását: „Általában véve Czuczor, mint Vörösmarty, mikor klasszikái formában ír is, mindig nem- zeties szellemű és tartalmú marad.“u Egyetemi előadásának anyagát Gyulai főképp Toldy forrásaiból meríti, és maga sem törekedett rá, hogy költőnkről minden vonatkozásban újat mondjon, előadása azonban 30 Uo. 34. 1. 37 Kelemen Károly: Czuczor Gergely életrajza, Mohách, 1880. 38 Kőhalmi-Klimstein József: Czuczor Gergely. Magyar Helikon, 31. füzet. Pozsony, 1884. 30 I. m. 14., 25. 1. 40 Lásd egyetemi előadásait, melyeket, sajnos, csak mások (nyilván egykori hallgatói) lejegyzésében ismerünk: Gyulai Pál: A magyar irodalom története 1807-től 1848-ig. É. n. — Az általunk használt lejegyzés (kőnyomásos példány) minden valószínűség szerint az 1870-es évek végén elhangzott előadásokat rögzíti, összesen 617 lapon; ebből a Czuczor-fejezet a 320-tól - a 340-ik lapig terjed. « V. ö.: I. m. 333-34. 1. « Uo. 325. 1. 43 Uo. 326. 1. 44 I. h.
