Irodalmi Szemle, 1970
1970/7 - Hamar Kálmán: A Nyitra-vidéki sajtó 1919-ben
kormánytanácsos is. A helyi szervezet az országos csehszlovák szociáldemokrata párthoz csatlakozott. Hatalmas munkástömeg jelenlétében nyitotta meg a népgyűlést Stá- der József. Előadásában kiemelte, hogy a nyitrai szociáldemokrácia az internacionalizmus elvein szerveződik újjá. Beszédében elítélte a Nyitrán terjedő klerikális mozgalmat. Dérer előadását magyar nyelven kezdte: „Mikor Magyarországon kikiáltották a proletárdiktatúrát, a csehszlovák szociáldemokrata párt azon történelmi probléma előtt állt, vajon kövesse-e orosz és magyar proletártestvéreinek példáját, vagy pedig a német elvtársakét? A csehszlovák párt az utóbbit választotta a szocialista állam és társadalom kiépítéséhez. Tette ezt tudatával annak — és ezért felelős a történelemnek —, hogy a vörös terrort a fehér követi,"13 Dérer nyitrai beszédében kísérletet tett a jobboldali szocialista vezetők, elsősorban Tusár munkásárulását mentegetni, de ez nem sikerült, mert a munkásság tovább haladt a forradalmi elvek alapján, és a nyitrai munkásmozgalom 1920-ban csatlakozott a marxista baloldalhoz, amely megalakította Csehszlovákia Kommunista Pártját. A jelentősebb polgári lapok közül meg kell még említenünk a Nyitrán 1919 nyarán megjelenő szlovák nyelvű Národnie noviny című újságot, amely a nyitrai s egyben a szlováikai klerikális mozgalom szócsöve lett. 1919. október 9-én a külföldi hírekben pár mondattal foglalkozik a Tanácsköztársaság bukásának okaival. Közli továbbá olvasóival, hogy Buchinger és Garami tegnap érkeztek Budapestről Bécsbe, ahol tárgyalni akarnak az osztrák vezetőkkel.1-4 Az újság véleménye szerint Garami felkérte Clemen- ceaut, hogy küldjön francia csapatokat Magyarországra, angol—francia parancsnokság alatt. A Národnie noviny értesülései szerint az antantbizottság tárgyalt Horthy Miklóssal, ahol kitudódott, hogy Horthy nem tette le az esküt Károly királynak, tehát csak a király nevében vonulhatott be a fővárosba. Ekkor az antant elrendelte a román csapatok további budapesti tartózkodását. A nyitrai sajtó 1919-es magatartását elemezve meg kell emlékeznünk a Testvériség szociáldemokrata újság rövid tevékenységéről 1919-ben. A Testvériség a nyitrai szociáldemokrácia hivatalos lapja volt, amely szombatonként jelent meg. A Testvériséget Nyitrán a Lőwy-féle nyomdában nyomták. A szerkesztőbizottság tagjai voltak: Anjel, Weis, Stefan Strhlár. A lapot 1920 decemberében betiltották a polgári hatóságok. A Testvériség a 2. számában, 1919. március második felében egyeitlen mondatban sem emlékezik meg a Magyar Tanácsköztársaságról, amit a szigorított cenzúrával tudunk megmagyarázni. Általános hírekben közli, hogy a budapesti rendőrség letartóztatta Lőwy Béla volt tartalékos hadnagyot, aki a molnosi tartalék kórházban volt szolgálatos, és most részt vett a kommunista mozgalomban. A Testvériség hírt ad a Kassán 1919. március 17-én lezajlott véres eseményekről, ahol fegyveres katonák ledöntötték a veressipkás emlékművet; „A városban ennek láttára nagy izgalom keletkezett, a polgárság kisebb tömegekben verődött össze... a katonaság sortüzet adott le és egy proletár nőt, egy asszonyt és 14 éves leányt agyonlőtt, majd gépfegyverrel szállta meg és elzárta az utcákat.“15 A Testvériség 1919 évfolyamának példányszámai hiányoznak a nyitrai levéltárakból. A lapot több elkobzás is érte. Csak az 1920-as évfolyamból találunk több számot a járási levéltárban. A Nyitra-vidék munkásrtiozgalmának történetéhez szükséges megismerni a Tekov című szlovák nyelvű lapot is, amely 1919-ben a hivatalos polgári demokrácia objektivitásával foglalt állást az eseményekhez. Csak akkor változott meg a hűvös tárgyilagossága, amikor a szocialista forradalom élethalálharcát ismertette. Akkor nyíltan az ellenforradalom szószólójává vált. Ez a szellem jellemzi a Léván megjelenő magyar nyelvű Bars című testvérlapot is. Csak a Barsmegyei Népszava vállal közösséget a nép ügyével, és harcol a szocialista forradalom győzelméért. A lévai direktórium bukása után megszűnik a lap kiadása. 13. Armáda Proletáru, 1919. 14. Robotnícke noviny, 1919. 15. Sociálni Demokrat, 1919.
