Irodalmi Szemle, 1970
1970/7 - Hamar Kálmán: A Nyitra-vidéki sajtó 1919-ben
Hamar|Kálmán a Nyitra-vidéki sajtó 1919-ben Nyitrán és Nyitra vidékén 1919-ben több mint tíz magyar, illetve magyar—német, magyar—szlovák nyelvű újság jelent meg. Ilyen szabadelvű hetilap volt a Nyitrai Lapok. Állásfoglalása a napi események változásától függött, a lap szerkesztőit liberális és demokratikus irányzatok befolyásolták. A lap az első számokban foglalkozik a város politikai és gazdasági helyzetével. A Szlovák Nemzeti Tanács jelentése szerint az egész város számára 200 vagon élelem van tartalékban. A továbbiakban a hadieseményeket méltatja: „A katonai megszállás biztosítja a rendet, nyugalom van a megye területén"1 — írja az újság 1919 januárjában. Az új nyitrai főispánt, dr. Okánikot, a nép barátjának nevezi, aki mindent megtett annak érdekében, hogy a munkásság forradalmi mozgalmát felszámolja a Vág és a Garam folyók közötti területen, ahová teljhatalma kiterjedt. A megyei hivatal rendeletet adott ki, amelyben betiltotta a régi egyenruha viseletét. A Nyitrai Lapok 3. számában a szerkesztőség beszámol Érsekújvár elfoglalásáról az „Érsekújvár cseh megszállása“ című cikkben. Gyenge ellenállásra találtak a csehszlovák csapatok Vágsellyénél, Galánta megszállása után. Az újvári nemzeti tanács ős a rendőrség elhagyta Újvárt. A Vörös Gárda rekvirált Virág parancsnok vezetésével, de Komáromban elfogták őket, a parancsnokot főbe lőtték, a többieket Csehországba szállították. A katonai parancsnokság a városban csak a fegyverek beszolgáltatását követelte.2 Az újságok 1919 első hónapjaiban a forradalmi szervek neveit összetévesztették, például a nemzetőrségeit a Vörös Gárdával, amelyet csak a Tanácsköztársaság kikiáltása után szerveztek meg. A lap felveti a nyitrai munkanélküliség megszüntetésének feladatait. Javasolja a munka megszervezését a Nyitrai Villamos Művekben, hogy ezáltal is csökkenjen a munkanélküliek száma a városban. Figyelmezteti a város vezetőségét, hogy ebben a munkában részt kíván venni a nyitrai szociáldemokrata szervezet is. Hivatkozik a szociáldemokraták érdemeire — „hogy a szociáldemokrata védőrség védelmezte a rendet, érdemeket szerzett“ —, s kéri a polgárságot, hogy támogassa a munkanélküliek ügyét. Az újság tartalmában felfedezhető a szociáldemokraták hatása is a forradalmi hónapokban. Több nyitrai üzem bezárta kapuit, ami csak növelte a munkanélküliek számát, így a nyitrai légszeszgyár is. A gyár igazgatósága közli a nyilvánossággal, hogy az üzemet szénhiány miatt 1919. február 18-án teljesein bezárta. A lap elemzi a szociáldemokrata párt összetételét, és megállapítja, hogy Nyitrán 1919 márciusában a párt tagságának többsége értelmiségi — valószínű, hogy az alkalmazottakat is ebbn a kategóriába sorolta —, és a létszám meghaladja a tízezret. A márciusi számok a magyarországi eseményekkel foglalkoznak, és a demarkációs vonalon lezajlott katonai akciókat ismertetik. A hetedik csehszlovák hadtest közli, hogy a demarkációs vonalon megszűnt az ellenségeskedés. A 13. számban a lap érte1. Nyitrai Lapok, 1919, 1920. 2. Nyitramegyei Szemle, 1919., 1920.
