Irodalmi Szemle, 1970

1970/7 - Hamar Kálmán: A Nyitra-vidéki sajtó 1919-ben

siti az olvasóit arról, hogy Magyarországon a Szocialista Párt átvette az ország kormányzását, ez a két munkáspárt, a szociáldemokrata párt és a kommunista párt egyesüléséből jött létre. Közli a Forradalmi Kormányzótanács névsorát, és részletesen elemzi a tanácskormány rendelcteit, intézkedéseit.

Az áprilisi számokban már a Tanácsköztársaság számára kedvezőtlen nemzetközi helyzet alakulásáról számol be a lap. Ismerteti Smuts tábornok magyarországi útját. A „Temps“ levelezője beavatkozást követel az antanttól. Majd beszámol az osztrák munkások forradalmi megmozdulásáról, akik tömegesen jelentkeztek a magyar Vörös Hadseregbe. A bécsi népgyűlésen 300 ember különvonatot követelt a harcba induló bécsi munkások számára. Királyhidán 600 munkás jelentkezett Ratsiegel bécsi kommunista vezetésével a magyar forradalom védelmére. A lapok ismertetik a román csapatok felvonulását a Tanácsköztársaság ellen, és közlik Kun Béla jelentéseit a kialakult helyzetről; „hogy a helyzet halálosan komoly, Stromfeld Aurélt nevezték ki vezérkari főnökké"? A lap sokszor közölt nem ellenőrzött híreket például: hogy Károlyi Mihályt a románok elfogták, és Bukarestbe szállították.

jelentős szerepet töltött be a Nyitramegyei Szemle, amely társadalmi és közgazda- sági kérdésekkel foglalkozó hetilap volt a politikai életben. Az alább közölt részletek már az elején nyilvánvalóvá teszik a hetilap politikai álláspontját. „A háborúban legyőzött országokat a legyőzetés katasztrófáján kívül még az a nagy csapás is sújtotta, hogy forradami színezetű kormányokat kaptak... jól fizetett ügynökök járják be a vidékeket, akik százezer számra osztogatják a nép között a kommunisztikus és anarchista szellemű újságokat és röpcédulákat."4 Az újság népházak szervezését javasolja, ahol az értelmiségiek valláserkölcsi szellemben nevelnék a népet.

1919. február 16-án Nyitrán sor került a Magyar Nemzeti Tanács híveinek nemzeti színű kokárdás tüntetésére az antant intézkedései ellan. A lakosság és a diákság tüntetett. A tüntetők közé repülőgépekről röpcédulákat szórtak. A tüntetők tiltakozó jegyzéket küldtek Pozsonyba, amelyben tiltakoztak a csehszlovák közigazgatás bevezetése ellen Nyitra megyében. A városba a csehszlovák csapatok 1918. december 10-én vonultak be. Ezek a mozgalmak a Károlyi-kormány utolsó akciói voltak az 1918-as fordulat után ezen a vidéken. Az újság „Egy háborús útilevél“ című írásában bírálja a Vörös Újságot, amely felelősségre vonta a klérust háborús propagandájáért. A Nyitramegyei Szemle a szociáldemokráciát és a kommunista mozgalmat teszi felelőssé a háborúért. A „Proletárság uralma“5 című cikkben szembefordul a munkáshatalommal.

Az újság beszámol a nyugati véleményekről is. „A francia parlament szocialista pártjai egyhangúlag megszavazták a magyar bolsevisták ellen elrendelt katonai expedíció költségeit, az angol szociáldemokrata lapok az antant ellen intézett merényletnek mondják a magyar felfordulást, a legtöbb cseh demokrata orgánum pedig a magyar kommunizmus uralomrajutását olyan lépésnek tartja, melyet csak a kétségbeesés diktálhat.“6

A Szemle május 4. számában a hadieseményeket a polgárság hangulatának megfelelően tálalja az olvasók elé. Véleménye szerint Budapest antant megszállása elkerülhetetlen az anarchia miatt. A „Csetepaté Komáromban“ című cikk a komáromi május 1-i eseményekről számol be. „A Nyitrán állomásozó megszálló antant sereg egy részét múlt szerdán este Komáromba vezényelték, ahol mintegy 300 Vörös Gárdista betört a városba és kikiáltotta a szovjet kormányt. Rövid harc után a vörösöket kiszorították a városból s közülük egynéhányat elfogtak. A felriasztott nyitrai katonaság még az éj folyamán visszatért Nyttrára." A komáromi felkelés eseményeit ma már részletesebben ismerjük. A szerkesztőség szűkszavú jelentése az esemény lebecsülését szolgálta. A komáromi felkelés egy szervezett partizánháború kezdetét jelentette az intervenciós csapatok hátában a Vörös Hadsereg májusi ellentámadása idején.

A következő számokban is a harctéri események ismertetésével találkozunk. A szerkesztőség nem fűz kommentárt a magyar Vörös Hadsereg ellentámadása idején az eseményekhez. Csak látszólagos objektivitással közli a híreket. Június 3-án a Vörös

3. Nyitravármegye, 1919., 1920.

4. Testvériség, 1919, 1920.

5. Národnie noviny, 1919.

6. Bars, 1919