Irodalmi Szemle, 1970
1970/6 - Ozsvald Árpád, Dénes György, Csontos Vilmos, Török Elemér, L. Gály Olga, Moljzes Ilona, Gál Sándor, Tőzsér Árpád, Marencsin Mária, Batta György, Kmeczkó Mihály, Keszeli Ferenc, Gergely József, Németh István, Tóth László, Aich Péter, Varga Imre, Kulcsár Ferenc, Szitási Ferenc, Zalabai Zsigmond, Simkó Csaba: Versek
Kmeczkó Mihály parafrázis ARCOMRA SENKI SEM TERVEZETT FINTORT IZMAIMBA zsibbadást úgy élek mégis mint a kőtojás fehér szakállt növeszt bennem a csend figyellek befelé növő szemmel csonkuló lábam alatt márványtenyered hajt végtelenbe nyúló ágakat mindennap leveleiden felejtem a számat homlokomon lapozz hogy újra zengjelek sejtjeid vagyunk belőlünk égig érő tűzfallá magasodtál gyámoltalan célpont vagy a történelemben arcodra senki sem tervezett fintort izmaidba zsibbadást úgy élsz mégis mint A KŐTOJÁS FEHÉR SZAKÁLLT NÖVESZT BENNED A CSEND hírnök Végkimerült dugattyúkként dohognak világokkal telített szerveim Pórusaimból hideg árad jégkorszak ólálkodik sejtjeim között Hajótörés hírnökeként lebegek a sodrásban csonka árbocrúd a gerincem úton Jack Kerouac emlékének Arccal az úton lábnyomok s olajszag fölött Bronz-bakterek tátott szája jelzi az időt A ceíofánarcú időt mind a két irányban Fél pogácsával fél pár cipőben éles kövek között hamvadó időben Falánk ég alatt holdkóros szemekkel gyapot-tengerbe ékelt végesnek vélt úton Mentél égnek álló patáiddal Szélvétíett szeretkezések felé Esteledik Olyan vagy mint a szomjas virág Keszeli Ferenc
