Irodalmi Szemle, 1970
1970/5 - HAZAI FÓRUM - Csizmadia Dezső: A csehszlovák-magyar haladó erők két világháború közötti kapcsolatainak problémáihoz
bomlás áradhat a köztársaságra. Minden jogot a népnek, szikrányi jogot se az ellenségnek!"^ A magyar dolgozók öntudatos fellépésének sikerét a köztársaság és a demokrácia megvédése érdekében a (következő tényen mérhetjük le legjobban: a magyar burzsoázia hivatalos lapja, a Prágai Magyar Hírlap, a CSKP kevésbé sikerült akcióiról gúnyos, részletes jelentésekben számolt be, Kelet-Szlovákia nemzeteinek fasisztaellenes mani- fesztációjáról, valamint a tornóci fényesen sikerült tüntetésről azonban nem találunk hasábjain egyetlen betűt sem. A csehszlovák burzsoá kormány teljesen figyelmen kívül hagyta a CSKP hősies erőfeszítését, nem méltányolta, hogy az a csehszlovák történelem válságos időszakában is elkövetett mindent a köztársaság eredményes védelméért, a védelem belpolitikai feltételeinek megteremtéséért. S ebben a harcában nemcsak a cseh és a szlovák nemzet demokratikus erői támogatták, hanem a csehszlovákiai magyar nép legjobbjai is, élükön a kommunistákkal. 1938 szeptemberében Prágában sok ezer főnyi tömeg előtt „Nem hagyjuk magunkat“ jelszó alatt ünnepélyesen kitűzték a népfront zászlaját, amely a cseh, a szlovák, magyar, német, ukrán és lengyel dolgozó népnek — Csehszlovákia valamennyi nemzetének — testvéri szövetségét szimbolizálta.47 A köztársaság megvédésére Irányuló mozgalomból Szlovákia ebben az időben is kivette részét. Rimaszombatban a politikai pártok, szervezetek és a Vöröskereszt bevonásával a népművelési bizottság tervezett tüntetést (szeptember 18-ra).48 Kassán nyolc politikai párt (szakszervezeteikkel együtt) adott ki közös nyilatkozatot. A köztársaság védelmét Illetően teljes egység alakult ki köztük, s erről határozati javaslat formájában tudatták a csehszlovák kormányt. Kelat-Szlovákia szlovák, magyar és német nemzetiségű demokratikus lakossága nevében követelték, hogy a kormány ne engedje a köztársaság egységének és szuverenitásának bármilyen formában történő megsértését. „A kormány minden tárgyalását élénk figyelemmel kísérjük — írták. — Nyugodtak vagyunk, békét és a nemzetek testvéri együttélését kívánjuk nemzetiségre, vallásra és politikai hovatartozásra való tekintet nélkül. Készek vagyunk a legnagyobb anyagi áldozatokra, ha kell, életünket is feláldozzuk. A nép bízik a kormányban, a kormánynak is bíznia kell a népben, reá kell támaszkodnia, hiszen az teljesíti minden parancsát.“^ Közben a külpolitikai események éles fordulatot vettek. Hitler nürnbergi beszéde 1938. szeptember 12-én mintegy jeladás volt a henleinista puccs megkezdésére. Azon a napon, amikor az angol kormány a miniszterelnökét, Chamberlaint Berchtes- gadenba Hitlerhez küldte, hogy a határvidék elszakítását felajánlja neki, a kommunisták Kelet-Szlovákiában ismét bebizonyították, hegy tettekkel készek a köztársaság megvédésére. 1938. szeptember 15-én a kommunista párt kassai helyi szervezetének funkcionáriusai Krämmer Gyula, Pavol Drotzár, Kosik István vezetésével a kassai rendőrparancsnokság vezetőjéhez siettek. Biztosították őt a kommunista párt kassai szervezete összes tagjának lojalitásáról a köztársaság iránt. Felajánlották neki szolgálataikat az állam érdekében, tekintet nélkül arra, milyen jellegű legyen az. Kérték, hogy a pártot a köztársaság védelmével kapcsolatos szükség esetén azonnal értesítsék, hogy a párt tagjait erre az esetre idejében mozgósíthassák.50 49 Slovenské zvesti, 6. sept. 1938. 47 Rudé právo, 10. sept. 1938. Vö. Archív ÚD KSS v Bratislave č. 14068/55 és uo. č. 13349/55. 48 Slovenské zvesti, 14. sept. 1938. 49 Slovenské zvesti, 17. sept. 1938. Vö. M. Filo: Boj KSČ... i. m. 125. o. 50 Idézet a kassai rendőrparancsnokság 1938. szeptember 16-án kelt, az Országos Hivatalhoz (Krajinský úrad v Bratislave) intézett jelentéséből, melyben egyben a kassai kommunisták álláspontjával kapcsolatban direktívákat kér. Archív ÜD KSS v Bratislave č. 14740,55. Vö. Slo-. venské zvesti, 15. okt. 1938.
