Irodalmi Szemle, 1970
1970/5 - HAZAI FÓRUM - Csizmadia Dezső: A csehszlovák-magyar haladó erők két világháború közötti kapcsolatainak problémáihoz
A manifesztáció ahhoz képest, hogy Tomócon, e kis vidéki mezővároskában rendezték meg, hatalmas méretű volt. 16 00041 munkás és földműves, kommunisták és szociáldemokraták, pártomkivüliek, demokratikus magyarok és szlovákok, sőt pozsonyi németek is, egy emberként tüntettek: „Köztársaságunk valamennyi dolgozója: kövessétek példánkat s megvédjük a köztársaságot, a békét, s a jobb, emberibb jövő lehetőségét,“42 A felvonulók a manifesztációs menetben énekeltek, s főként ezeket a Jelszavakat hangoztatták: „A fasizmus nem győzi“; Éljen a Vörös Hadsereg!" A felvonulók a menet élén magyar és szlovák nyelvű feliratokat vittek. A népgyűlés első szónoka Major István volt, a földművesek és mezőgazdasági munkások régi, elismert, bátor vezére. Major István a magyar dolgozók nevében kijelentette, hogy Dél-Szlovákia hatalmas manifesztációján a magyar nép a nemzetek testvériségéért tüntet. „Szlovákia magyar népe — mondotta — a saját akaratából sohasem lesz a német fasizmus zsákmányává! ... A köztársaságot, ezt a bástyát, amely a világfasizmus terjeszkedésének útjában áll, az utolsó csepp vérünkig fogjuk védeni! Nagyon jól tudjuk, hogy a magyar nép ebben a köztársaságban sem kapott meg mindent, amire joga van. Most azonban a magyar nemzet létéről vagy pusztulásáról van szó, melyet a fasizmus fenyeget. Ebben a harcban egyesülnünk kell Csehszlovákia többi nemzetével és győzni jogunk!“il A szlovák nép nevében Vladimir dementis, utána a cseh és német nép küldöttei, Mikulášek és Kreibich szenátorok kértek szót. A manifesztáció részvevői nagy lelkesedéssel hallgatták a cseh, szlovák és német dolgozó nép képviselőinek beszédét, hiszen a tüntetők harci együttműködést akartak kiépíteni velük a demokrácia és a köztársaság megvédésére. A szlovák kulturális dolgozók nevében Ján Rob Poničan költő, a magyar írók és kulturális dolgozók nevében pedig Lőrincz Gyula nyilatkozott. Lőrincz Gyula a magyar nép békeszeretetét hangsúlyozta. Rámutatott a magyarokkal szemben elkövetett sérelmekre, s követelte ezeknek feltétlen orvoslását, éppen a köztársaság sikeres védelmének érdekében. Hivatkozott a magyar történelem demokratikus szellemű harcosaira, s kezeskedett, hogy a magyarok ma is demokraták, akik készek a demokrácia védelmére.44 A manifesztáción Kreibich szenátor átadta a cseh proletariátus üdvözletét, s kifejezte örömét, hogy ezen a manifesztáción részt vehet, melyen hatalmas tömeg van jelen. A népgyűlésen szót kért a szociáldemokrata párt vágsellyei Járási vezetőségének képviselője is, aki a népgyűlést a szociáldemokrata párt inevében üdvözölte. „A sellyei járás — mondotta — példa lehet a többi járások számára, mert a dolgozók, és a demokratikusan gondolkodó elemek itt mindig együttesen léptek fel, ha Csehszlovákia megvédéséről volt sző."45 A manifesztáció befejezéseként táviratot küldtek Beneš köztársasági elnöknek, a- melyben többek között ezt közölték: „Dél-Szlovákia magyar és szlovák népének tízezer főt számláló manifesztációja Tornácon kifejezésre juttatta a résztvevők elhatározását a köztársaság védelmére, s annak érdekében a legnagyobb áldozat meghozatalára is. Mi nem hátrálunk, s követeljük, hogy a kormányunk ne juttasson az ellenség kezére olyan pozíciókat, amelyekből 41 A manifesztáción részt vettek számát illetően a hivatalos jelentések nem egyöntetűek. A népmanifesztációról a köztársasági elnökhöz intézett távirat tízezer főt említ. A bratislavai Párttörténeti Intézet levéltárában található hivatalos jelentés „legalább“ 12 000-re becsüli a jelenlevők számát. Archív ÚD KSS v Bratislave č. 11/658/1/1 — A M. Kir. Csendőrség Nyomozó Osztályparancsnoksága a magyar belügyminiszterhez intézett, 1938. szeptember 16-án kelt jelentése szerint a tornóci manifesztáción 16 000 ember vett részt. Párttörténeti Intézet, Budapest, BM. VII. rés. 1938-2-4242. Mivel a Horthy Magyarország hivatalos szervei mindig éberen figyelték a csehszlovákiai magyarok, főleg a kommunisták tevékenységét, s felettes hatóságaikat erről a lehető legpontosabban tájékoztatták, ezt az adatot reálisnak tartjuk. 42 Slovenské zvesti, 6. sept. 1938. « Uo. 44 Archív ÜD KSS v Bratislave č. 11/658/1/1-6. 45 M. Filo: Boj KSČ na Slovensku... c i. m. 208 — 209. lap.
