Irodalmi Szemle, 1970

1970/5 - HAZAI FÓRUM - Csizmadia Dezső: A csehszlovák-magyar haladó erők két világháború közötti kapcsolatainak problémáihoz

A magyar burzsoázia köztársaságellenes magatartása természetesen kiváltotta a cseh­szlovák burzsoázia ellenakcióját. így a magyar burzsoázia Csehszlovákiában nemcsak a demokratikus államban magától értetődően végrehajtott reformok során veszített sokat, hanem politikai állásfoglalása retorziójaként is. Az uralkodó nemzet burzsoáziá­jának kedvező lehetősége nyílt a magyar [kisebbség burzsoáziájával való leszámolásra, s hovatovább, fokról fokra kiszorította őt gazdasági pozícióiból. (Politikai jogait bizto­sítania kellett, mert másként nem beszélhettek volna demokráciáról. E jogok tisztelet- bentartására egyébként a békeszerződés paragrafusai is kötelezték Csehszlovákiát.) A magyar burzsoázia ellenzékisége és egyre fokozódó, s a csehszlovák krízis idején kicsúcsosodó köztársaságellenes magatartásának legfőbb rugója éppen ebben kere­sendő. A magyar forradalmi erők Csehszlovákiában olyan politikai álláspontra helyezked­tek, amely a munkásosztály érdekeinek felelt meg. Nem léptek sem arra az útra, amelyet a magyarországi burzsoázia mutatott nekik, sem arra, amelyet a csehszlovák burzsoázia várt tőlük. Ismeretes, hogy „Budapest reakciós revizionistákat, Prága vi­szont revizióellenes demokratákat akart nevelni a csehszlovákiai magyarokból"J A csehszlovákiai magyar forradalmároknak nem voltak illúzióik a csehszlovák bur­zsoáziával szemben. Surányi Lajos első parlamenti felszólalásában, a csehszlovák kép­viselőház 4. ülésén, 1920. június 8-án félreérthetetlenül rámutatott, hogy ebben az államban a legnagyobb politikai erő a munkásosztály.8 A burzsoázia ebben az ország­ban nem alkotó, sőt a legnagyobb része destruktív erő, amely a demokráciát csak szavakban hirdeti, de nem törekszik annak gyakorlati érvényesítésére. Ez pedig a reakció malmára hajtja a vizet. Igen jó érzékkel emelte ki, hogy a soknemzetiségű Csehszlovák Köztársaság jövőjét csak az biztosíthatja, ha a iköztársaság átalakul a szocializmus földjévé, amely egyedül képes mindazoknak az alapvető kérdéseknek a megoldására, amelyektől békés jövendője függ. Rámutatott a nemzetiségi kérdés rendkívül nagy fontosságára is, és leszögezte többek között, hogy „a magyar kérdés megoldása nélkül a köztársaság területén sohasem lesz nyugalom",9 A szocializmus földjét azonban a proletariátus nemzetiségi különbségre való tekintet nélkül, fegyver­rel a kezében védené meg a reakció támadása ellen. „Önöknek választaniuk kell — mondta szó szerint. — Ha ellenkezés nélkül segítik megvalósítani ezen a földön a szocializmust, akkor ez a föld az ellenséges támadás ellen a testileg és szellemileg felszabadított nép részéről törhetetlen védelemben részesül, ha pedig nem értenék meg az idők szavát és megakadályozni próbálnák a proletárság oly arányú gazdasági és szellemi érvényesülését, hogy az ne legyen közömbös e föld érintetlen fennmaradása iránt, akkor Önök az elkeseredettségében lázadó proletárság és az időket visszacsi­nálni akaró monarchisták kettős tüze között fognak elpusztulni.“10 Surányi a csehszlovákiai magyar burzsoáziát is leleplezte. „A magyar burzsoázia, bár a kereszt jegyében dolgozik, de egyedüli és legfőbb célja, hogy az új kor véres­kezű hóhérjával, Horthy Miklóssal minél előbb kezet fogjon.“11 Ugyanakkor felhívta Magyarország népét, hogy „boldogulása érdekében mostani véres kormányát kergesse el és helyére olyan kormányt ültessen, amely az ország dolgozó népétől nyeri a jog­forrást, s amely hivatva van a két ország gazdasági közeledésének és békéjének meg­teremtésére“ 12 Csehszlovákia uralkodó osztálya nem nézte jó szemmel a magyar forradalmárokat, mert a „bolsevista méreg“ terjesztőit látta bennük. A Magyar Tanácsköztársaság ki­7 Borsody István: Magyar—szlovák kiegyezés. Budapest. 1945. 78. o. 8 Surányi Lajos képviselőnek a csehszlovák nemzetgyűlés képviselőházában 1920. június 8-án, a 4. ülésen mondott beszéde. (Reč poslanca Surányiho na 4. schôdzke poslaneckej snemovne N. Z. R, Č. dňa 8. júna 1920. Stenografické zprávy str. 123 — 127.) (Surányi nem is volt a formálódó marxista baloldal legjelentősebb képviselője. Cs. D.) 9 Uo. 10 Uo. 1-1 Uo. Uo.

Next

/
Oldalképek
Tartalom