Irodalmi Szemle, 1970
1970/3 - Nyitray Dezső: Dunaradványi vízimolnárok
Nyitray Dezső Dunaradványi vízimolnárok A molnárok és családtagjaik külön társadalmi rendet alkottak községünkben. Asszonyuk és leányaik — megkülönböztetésképpen — saját, különleges ruhában jártak. Csipkés kendőben, amelyen fekete alapon piros rózsák, szegfűk, nefelejcsek voltak kifestve. Ez a kendő egészen a nők derekáig ért le. Nagyon szép és díszes öltözet volt ez. Sok leányt csábított arra, hogy ők is molnárné ténsasszonyok legyenek. Ez volt az ünnepi öltözet. Hétköznapokon pedig egyszerű fekete ruhában jártak, szoknyájukat a nagy sár miatt fölfogták. Sőt még a körmeiket is nagyobbra, hosszabbra hagyták nőni, mert ez is a nemesség és az uraság külső jele volt. (Baramyainé Kinczer Irén közlése.] A régi református templomban a molnároknak és a nemeseknelk külön székük volt egész 1925-ig. Vasárnap reggel 8 órától délután 4-lg leállították a munkát, és csoportosan mentek a templomba. Voltak olyan vallásos molnárok, hogy még káromkodni sem akartak. hagyomány
