Irodalmi Szemle, 1970
1970/10 - HAGYOMÁNY - Gál István: Zinner János kassai professzor, Benjamin Franklin barátja és amerikai függetlenségi dokumentum-gyűjteménye 1782-ből
mi szépen egybe pendiilő rímek a női test fennkölt összhangzatába’... S ki mindenütt találkozom veled: a csendes íróasztalok felett, az álmodó műtermek hűvösében: szomjú lelkem feléd-feléd suhan. S te állsz, nézvén magad mosolytálan a végtelen rejtelmes tükörében ... (Milói Vénusz) Egyik utolsó franciaországi versében költőnk megáll a dijoni óváros egyik magányos utcájában, ahol „a függönyök úgy vannak leeresztve, mint hányt pillák a halottak szemén", és a költő „furcsa árnyékával csújolódik". Ekkor az öreg templomtorony (amelynek drága sziluettjét hányszor lerajzolta!) megszólal, s a költő úgy érzi, hogy „tán valami befalazott szív dobbant meg, s egy régi bánat óraműve rezdült“ ... E régi bánat óraművének néhány halk akkordját igyekeztünk felidézni az előbbiekben. Reméljük, hogy Angyal Dezső nemes árnyképe újra élettel telik majd meg a csehszlovákiai magyar irodalmi múlt szorgos kutatóinak érdeméből... Gál István Zinner János kassai professzor, Benjámin Franklin barátja és amerikai függetlenségi dokumentum-gyűjteménye 1782-böl Az OSzK állományában Széchenyi Ferenc magánkönyvtárában H. C. 594. eredeti szám alatt a magyar—amerikai kapcsolatok, sőt a közép-európai Americanák egy ritka példánya található, az amerikai forradalom és függetlenségi háború dokumentumainak magyar szerző által összeállított és életrajzi, valamint történelmi jegyzetekkel ellátott gyűjteménye. A németül megjelent mű eredeti címe a következő: Merkwürdige Briefe und Schriften dér berühmten Generate i Amerika, nebst derselben Beygefügten Lebensbeschreibungen Herausgegeben von fohann Zinner, Professor der Philosophie und Štatistik auf dér Kaiserl Akademie in Kaschau — Augsburg 1782, bey Eberhard Kletts sel. Wittwe und Franck. A kiadó előszavában a szerkesztőről és munkájáról a következőket írja: „A jelen írás minden szempontból a mai időkről szól, hiszen csaknem minden tekintet arra a háborúra irányul, amelyet Anglia lázadó gyarmataival vív olyan hosszú ideje már, és amelynek a kimenetele még semmi bizonyossággal meg nem jósolható. A szerző azon fáradozik ezeken az íveken szorgosan, hogy olvasóját ne annyira jóslásokkal tanítgassa afelől, hogy mi fog bekövetkezni, hanem inkább afelől, ami már megtörtént. Szándéka azonban tulajdonképpen nem az volt, hogy ennek a háborúnak az összefüggő történetét megírja, hanem csak az, hogy összegyűjtse azt az anyagot, amely a jövő történetírójának nélkülözhetetlen kell hogy legyen, ha ezt megfelelő megvilágításba akarja helyezni. Az ilyen olvasó örömmel fogja üdvözölni ezt az anyagot, amely mindkét fél tábornokainak és más fontos személyiségeinek nyilvános irataiból és levélváltáséból áll, amelyet úgy Anglia, mint a kongresszus fölhasznált. Emellett lehetőség szerint ügyelt az időrendre, hogy így az események sorrendjét azonnal helyesen át lehessen tekinteni. A szerző ezenkívül az ebben a háborúban híressé vált személyek és tábornokok lehetőleg pontos és rövid életrajzát is hozzáfűzte, ami föltehetően nem egy olvasónak nem lesz kellemetlen; annál is inkább, mert itt mindent együtt talál, ami számára némely adottság és vád helyes megítélését elősegíti,
