Irodalmi Szemle, 1969
1969/8 - HAGYOMÁNY - Varga Rózsa: A csehszlovákiai Magyar Nap című napilap és a magyarországi szellemi élet antifasiszta egységfront törekvései
hagyomány A csehszlovákiai Magyar Nap című napilap és a magyarországi szellemi élet antifasiszta egységfronttörekvései (Részlet egy készülő monográfiábólj Varga Rózsa I. A Magyar Nap a Márciusi Front kibontakozása idején A Magyar Nap munkatársai (1936-ban s 1937-ben is) nagy érdeklődéssel figyelték a magyarországi irodalom progresszív jelenségeit. Bizakodással fordultak a demokratikus, antifasiszta megmozdulások felé, s szolidaritást vállaltak az egyre erősödő elnyomás üldözöttéivel. Sokat foglalkoztak Thomas Mann budapesti írói estjének eseményeivel, s leközölték József Attilának az író üdvözlésére írt, de a rendőrség által betiltott versét1; közölték, éspedig mindig célzatosan, Petőfi betiltott költeményeit is. A haladó irodalmi hagyományok bemutatására egyébként is elég sok gondot fordítottak, s különösen azokat állították előtérbe, amelyek a korabeli irodalmi törekvésekkel kapcsolatba hozhatók voltak. Ilyen aspektusból került sor a Huszadik Század köre szociológiai és szociográfiai munkásságának tárgyalására, Braun Róbert s az erdélyi Balázs Ferenc életművének értékelésére.2 A csehszlovákiai területről származó Szabó Ervin munkásságának értékelésére, a 20-as évek utáni baloldali szellemiség kialakulásával kapcsolatos szerepnek, hatásának vizsgálatára külön rovatot indítottak,3 részleteket közöltek az 1948—49-es magyar forradalomról írt tanulmányából és a Huszadik Században megjelent, a tudományos szociológia feladatairól írt cikkéből. A korabeli magyarországi irodalomból a népi írók szerepeltek túlsúlyban a lapban. A legtöbb írás a korábbiakhoz hasonlóan átvétel magyarországi lapokból vagy önállóan megjelent művekből, egyedül Veres Péter írt néhány esetben közvetlenül a lap számára, csehszlovákiai útjának előkészületekor. Veres Péter számára a csehszlovákiai magyar kultúrszervezetek egy előadó-körutat szerveztek, s a programról cikkek jelentek meg a Magyar Napban. Február 20-ra tűzték ki első előadását, amit az érsekújvári Munkásakadémián tartott volna, 21-én Komáromba, 22-én Szencre várták, s ezután a pozsonyi Nemzetközi Kultúrliga rendezett volna műsoros estet tiszteletére; s meghívták a prágai magyar kultúregyesületek is.4 A magyar hatóságok azonban nemcsak hogy nem adták ki útlevelét, de a csehszlovákiai ifjúsággal folytatott levelezése miatt le is tartóztatták, házkutatást tartottak lakásában, és elkobozták a könyveit. A Prágai Magyar Hírlap a kormánynak falazó s ugyanakkor Veres Pétert kompromittálni akaró szándékkal a következő tudósítást hozta az író letartóztatásáról: „Veres Pétert, aki a szélső jobboldali pártok javára agitált a magyar vidéken, Balmazújvárosban letartóztatták." A Magyar Lap cáfolatul leközölte a Népszava cikkét, mely részletesen 1 Thomas Mann megismerkedik a budapesti demokráciával. MNap 1937. január 15. 2 (Vass László) (V-ó): A magyar szociológia gyásza. MNap 1937. febr. 16. Vass László: A mészkő! Donkizsót. MNap 1936. máj. 29. 3 Ferenc László: Szabó Ervin. MNap 1936. márc. 28: Halász Antal: Szabó Ervin emlékezetéről. MNap 1936. máj. 14: Madzsar József: Szabó Ervin. MNap 1937. máj. 30. 4 Verés Péter nem kapott útlevelet. MNap 1937. febr. 21; — A budapesti Népszava. MNap 1937. febr. 25; (Vass László) -ss: Veres Péter. MNap 1937. ápr. 20.
