Irodalmi Szemle, 1969
1969/8 - HAGYOMÁNY - Varga Rózsa: A csehszlovákiai Magyar Nap című napilap és a magyarországi szellemi élet antifasiszta egységfront törekvései
beszámolt Veres Péter lakásának felforgatásáról, könyvelnek elkobzásáról és elhurcol- tatásáról.5 Kiszabadulása után Veres Péter nyílt levelet intézett Darányi miniszterelnökhöz, melyben tiltakozott letartóztatása és az útlevél megtagadása miatt: „Engem meghurcoltak és megvertek a Bethlen-kormány keresztény-keresztyén nemzeti korszakában; megvertek a későbbi, ma már liberálisnak nevezhető korszakban; meghurcoltak — megvertek az ókonzervatív Károlyi Gyula idejében; meghurcoltak-megvertek a népiesnemzeti Gömbös kormány idejében, s meghurcoltak és — nem akarok hazudni — majdnem megvertek a törvénytisztelet és az alkotmány hűség programjával induló Darányikormány idejében. Hogy most nem vertek meg, azt sejtésem szerint csak a gyors közbelépésnek köszönhetem, mert meg volt ígérve, s már elő ts készítettem a talpamat a gumibothoz ... Igaz, hogy szocialista vagyok, s így ez a bánásmód félig-meddig érthető. De ugyan mondja meg valaki, hát lehetek-e más? Hát lehet-e ma önérzetes magyar paraszt vagy munkás más, mint szocialista?“6 A Magyar Nap több cikkben tiltakozott Veres Péter meghurcoltatása ellen. S tiltakozott Féja Géza Viharsarkának elkobzásakor is: „Tragikus jelenség, hogy amikor a Németországból szállított Fichte-Bund horogkeresztes röplapokat, uszító könyveket szabadon terjeszthetik a nyilaskeresztesek az országban, ugyanakkor Féja Géza könyvét elkobozták.1 Az üldöztetések még csak jobban felkeltették az érdeklődést a népi írók munkássága iránt, s valószínűsítették a Magyar Nap munkatársainak azt a meggyőződését, hogy a változást sürgető szellemi erőt Magyarországon leginkább ettől a csoporttól lehet remélni. A Magyar Nap 1937-i húsvéti száma a lap fennállása óta irodalommal a leggazdagao- ban ellátott szám, s anyagát szinte kizárólagosan népi írók műveiből válogatták. Vass László bevezetőjében ennek az irodalomnak történelmi-politikai szerepét hangsúlyozza: „Napjainkban új tábora támad a Tiborc-költögetőknek. A ,keserves könnyek’ írói termékeny munkába fogtak a magyar szellemi életben, hogy megmentsék a nirvána szaka dékaira szédülő népet a teljes megsemmisüléstől egy igazabb, rendezettebb társadalmi közösség számára, ahol a nép jelentené a nemzet törzsökét... Vajon mi lesz a sorsa ennek a bátor pionírseregnek? ... Megismétlődne újból a 100 év előtti tragédia, és lázadásukat elnyeli a közöny?“8 A szemelvények elsősorban politikai jellegűek, a történelmi változtatás szükségességét szuggerálják. Illyés Gyula Puszták népének bevezetőjével a szociográfiák irodalmon túli célkitűzéseinek tudatos vállalását hangsúlyozzák: „író vagyok elsősorban, nem az én hivatásom volna, hogy pontos statisztikai képet adjak a nép helyzetéről... Mindez nem irodalmi kérdés... De mi értelme dalodnak barátom, ha a fül, amelynek be kellene fogadnia, az éhség vérapadásától dobol, s a szájat, mely dalodat ismételné, vacogással tölti meg a hideg? Voltak, s tán vannak országok, hol nem az. De az az irodalom, mely téged nevelt, vajon nem mindig a nép kérdése volt-e, a nyelvében élő nemzet életéé? Csak az én rögeszmém volna, hogy felelni kell ezért a népért? Ijesztő előjel: csaknem minden író, aki a magyarság nagy sorskérdéseihez hozzányúlt, előbb-utóbb eszelőssé lett . . .“9 Féja Géza Achim-arcképe a Viharsarokból már optimistább kicsengésű; a földmunkásság, parasztság szervezhetőségét példázza, s a fizikai és szellemi munkásokat egy táborba toborozni akaró szándék jut kifejezésre Veres Péter Németh Lászlóhoz írt nyílt leveléből is. Darvas József egy orosházi május elsejei ünneplést idéz, Kovács Imre, Budai Nagy Antal és Dózsa forradalmát.10 Móricz Zsigmond Népköltési gyűjtő című ballada! hangulatú írásával együtt a csokorba gyűjtött szociográfiai részletek a paraszti társadalom nyomorúságának felidézésében a forradalmi változtatás elkerülhetetlen szükségességét bizonyítják. 5 Veres Péter és a Prágai Magyar Hírlap. MNap 1937. ápr. 15. 6 Veres Péter: „Lehetek-e más?“ — Veres Péter nyílt levele a magyar miniszterelnökhöz. MNap 1937. ápr. 26. 7 Vass László: A dzsungel törvénye. MNap 1937. ápr. 14. 8 Vass László: Tiborc ébresztői. MNap 1937. márc. 28. 0 Uo. 1° Uo.
