Irodalmi Szemle, 1969
1969/10 - HAZAI FÓRUM - Mihályi Géza: Időben és térben
gyerekek közül viszonylagosan kevesebben igénylik a továbbtanulást, mint az országos és szlovákiai átlag. A munkaképes lakosság képzettségi összetétele visszatükröződik a foglalkoztatott munkaerőknek a termelő és nem termelő ágazatokban való megoszlásában is. A gazdaságilag elmaradott területek foglalkoztatott lakosságának nagyobb hányada dolgozik a termelőmunkában: a mezőgazdaságban, iparban, építőiparban stb.; és kisebb hányada a nem termelő ágazatokban: az oktatási, kulturális, egészségügyi és szociális intézményekben. Dél-Szlovákiában különösen nagy problémát jelent a női munkaerő foglalkoztatásának a növelése. Ha nemzetiség szerint vizsgáljuk a nők foglalkoztatottságát, az 1961-es népszámlálás eredményei is azt bizonyítják, hogy a magyar nemzetiségű női munkaerők foglalkoztatottságának részaránya a legalacsonyabb. Nemzetiség A foglalkoztatott nők részaránya százalékban kifejezve a munkaképes nőkhöz viszonyítva: cseh 43,0 szlovák 36,4 ukrán 37,7 magyar 27,6 A női munkaerők kismérvű foglalkoztatottsága szorosan összefügg Dél-Szlovákia gazdaságának mezőgazdasági jellegével, valamint az általános helyi munkaalkalomhiánnyal. Az ipari munkalehetőség hiánya következtében a dél-szlovákiai mezőgazdaságban gyakran találunk olyan férfi dolgozókat, akiket női munkák végzésére osztottak be. i ; ! j Tudjuk, hogy az egyes családok életszínvonalát lényegesen befolyásolja a munka- viszonyban lévő, vagyis a kereső családtagok száma. A foglalkoztatottság növelése tehát egyéni és társadalmi érdek is, hiszen a foglalkoztatottak számának növekedése gyorsabb ütemű társadalmi termelékenységnövekedést eredményez, és egyben elősegíti a családok életszínvonalának emelését is. A foglalkoztatottság növelésében nem szabad azonban megfeledkezni a térdimenzióról. A foglalkoztatási lehetőségek egyenletes és arányos területi megoszlása nagyban hozzájárulhat az egyes területrészeken élő emberek teljes önrendelkezéséhez, a termelés legfontosabb tényezőjének: a munkaerőnek az ésszerű és optimális kihasználásához, s nem utolsósorban a regionális kiegyenlítődéshez. , A termelés természeti és földrajzi környezete A természeti és földrajzi környezet döntően meghatározhatja a munka termelékenységének színvonalát és a termelési költségek magasságát. A földtani adottságok, ásványi nyersanyagok, vízkészletek, klimatikus viszonyok, domborzat stb. igen nagy hatást gyakorolhatnak a termelés területi specializálódására és összetételére. E tényezők differenciálják az élő- és holtmunka hatékonyságát. Például a termékenyebb földterületeken ugyanolyan befektetéssel nagyobb termés érhető el, mint a kevésbé termékeny területeken. Ugyancsak olcsóbb az ipari termelés az ércbányák, szénbányák, földgáz- és kőolajlelőhelyek közelében telepített termelőegységekben, mint az ezekkel az előnyökkel nem rendelkező területeken. Dél-Szlovákiának viszonylag kedvezőek a természeti és földrajzi feltételei. Az ásványi nyersanyagok közül említést érdemel a vasérc, kő és mészkő, tűzálló agyag, kaolin, szén, magnézium, építkezési homok és kavics stb. A Dél-Szlovákiában található nyersanyagkészlet különösen az építőipari termelés bővítésének és fejlesztésének szolgálhat alapjául. Dél-Szlovákiában a legjobb a termőtalaj, legkedvezőbbek a klimatikus és öntözési adottságok. Itt találhatók Szlovákia legnagyobb vízkészletei. Dél-Szlovákiai tehát országunk egyik legtermékenyebb vidéke. A kedvező éghajlati adottságok következtében a mezőgazdasági termelés igen változatos termésstruktúrájú. Ennek köszönhető, hogy nagy mennyiségű gabonát, cukorrépát, kukoricát,
