Irodalmi Szemle, 1969
1969/10 - HAZAI FÓRUM - Mihályi Géza: Időben és térben
A termelés területi struktúrájának csak másodlagos szerep jutott. Az első esetben a szakágazatok helyes kiválasztásáról van szó, a második szempont pedig a beruházások területi elhelyezését jelenti. A termelőegységek létrehozásakor e két szempontot egybe kell kapcsolni. A területi szempont figyelembevétele lényegesen befolyásolhatja az egyes területrészek és mikroterületek gazdasági szerepét. Hazánkban a föderációs áliamrendezési forma létrejötte óta két nemzeti gazdaságról beszélhetünk. Népgazdaságunk a cseh országrészek és Szlovákia integrációjából tevődik össze. Az integrálás folyamata országunkban azonban két különböző gazdasági színvonalú terület egyesítését jelenti. A cseh országrészek gazdaságilag sokkal fejlettebbek, mint Szlovákia. A termelés fő tényezőinek területi megoszlása azonban a Szlovák Szocialista Köztársaság területén sem arányos, sőt: aránytalan. így Szlovákiának is vannak gazdaságilag fejlett és gazdaságilag elmaradott területrészei. A dél-szlovákiai magyarlakta nemzetiségi területek — bár sokat fejlődtek és nagy változásokon mentek át a felszabadulás óta — túlnyomórészt Szlovákia gazdaságilag elmaradott területei közé tartoznak. Tudjuk, hogy nem abszolút elmaradottságról van szó, hanem viszonylagosról: a szlovákiai és népgazdasági átlagszínvonalhoz viszonyított elmaradottságról. A nemzetiségi mikroterület sok esetben a járási globális nívót sem éri el. A továbbiakban megpróbálunk rámutatni azokra a problémákra, amelyek szorosan összefüggnek Dél-Szlovákia gazdasági elmaradottságával, továbbá foglalkozni kívánunk a magyarlakta területeken található termelési tényezőkkel, amelyeknek hatékonyabb kihasználása meggyorsíthatja a gazdasági kiegyenlítődési folyamatot, és nagyban hozzájárulhat a fennálló aránytalanságok eltávolításához. Dél-Szlovákia demográfiai és munkaerőviszonyai A demográfusok, a közgazdászok és a szociológusok felismerték, hogy a gazdasági növekedés legfontosabb tényezője az élőmunka. Az emberi tényezőnek a termelési folyamatban vezető szerepe van. Az ember tudatos és célszerű tevékenységének a teljes és ésszerű kihasználása különösen fontos az olyan országokban, illetve országrészekben, amelyekben a természeti kincs viszonylag korlátozott — így Szlovákiában is. Az egyes területek gazdasági fejlődésének fontos tényezője a népesség alakulása, így például Szlovákiában a magyar nemzetiségű lakosság száma, illetve aránya a népszámlálások eredményei szerint a következőképpen alakult:* Év: abszolút számokban százalékban kifejezve Szlovákia összlakosságából 1921 650 597 21,7 1930 585 434 17,6 1950 354 532 10,3 1961 518 782 12,4 A magyar nemzetiségű lakosság átlagos évi természetes szaporulata kb. 4000. A lakosságot munkaképes korúakra (15—59 éves férfiak és 15—54 éves nők), korhatáron aluli és korhatáron felüli csoportokra osztjuk. Gazdasági szempontból sokkal fontosabb a foglalkoztatott és eltartott lakosok aránya. Dél-Szlovákiában hiány van munkaalkalmakban. Különösen kevés az ipari és a női munkalehetőség. Míg népgazdaságunkban az ipari foglalkoztatottság intenzitása 18,1 százalék, s a szlovákiai átlag 12 százalék, ugyanakkor Dél-Szlovákiában csak 7,6 százalék. Annak ellenére, hogy az 1946—1965 közötti években Dél-Szlovákiában az iDari dolgozók száma 22 000-ről 77 000-re növekedett, a munkaviszonyban levő lakosság több mint 40 százaléka a mezőgazdaságban dolgozik. A munkaképes lakosság ágazati összetételéből kitűnik, hogy a magyarlakta területek lakosságának túlnyomó része a mezőgazdaságban dolgozik. Nemzetközi viszonylatban is megfigyelhető, hogy * Hospodársky a spoločenský vývoj Československa — Štátni štatistický úrad — SSVt — 1968
