Irodalmi Szemle, 1969
1969/10 - HAZAI FÓRUM - Mihályi Géza: Időben és térben
Mihályi Géza időben és térben A marxista elmélet a társadalom fejlődésének gyökereit a termelés növekedésében látja. Minden termelési folyamat időben és térben valósul meg. A térdimenzió adott természeti, társadalmi és gazdasági környezetet jelent. A társadalom különböző csoportokból (nemzetekből, nemzetiségekből) tevődhet össze. A társadalmi csoportok rendszerint közös kultúrával rendelkeznek, közös nyelvet beszélnek, s ugyanakkor gazdasági életük is bizonyos területhez kapcsolódik. A termelők területi megoszlása, az egyes munkafolyamatok szétválása és specializálódása a fejlődés meghatározott fokán területi munkamegosztást jelent. A területi munkamegosztás szorosan összefügg a termelési költségek csökkentésére irányuló törekvéssel, s ugyanakkor a gazdasági-regionális elkülönülés szociális, politikai, nemzetiségi stb. problémák keletkezésének is az okozója lehet. A termelés egyes tényezői: munkaerő, természeti és földrajzi környezet (nyersanyagok, termőtalaj, éghajlat, domborzat, viz stb.), valamint a termelés anyagi alapjai (gyárépületek, gépek, felszerelések, szállítóeszközök) sok esetben területileg aránytalanul helyezkednek el. E tényezőket mozgathatókra és helyhez kötöttekre oszthatjuk. A mozgathatókkal kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy minden áthelyezés önköltséggel jár. A termelési folyamat tényezőinek aránytalan területi megoszlása és egyenlőtlen összetétele gazdasági területi differenciálódást eredményez: a gazdaságilag fejlett és gazdaságilag elmaradott területrészek keletkezését jelenti. A szocialista országok ezért egyre inkább arra törekszenek gazdasági politikájukban, hogy a területi munkamegosztás kellemetlen következményeinek útját állják, s így mérsékeljék és fokozatosan felszámolják az egyes területrészek közötti gazdasági és életszínvonalkülönbségeket. A területfejlesztés a legbonyolultabb gazdasági problémák közé tartozik. A gazdasági elmaradottság felszámolási folyamatának hatványozott jelentősége van a több nemzetiségű országokban, ahol a területfejlesztés egyben a nemzetiségi kérdés megoldásának alapját is jelenti. A „tiszta“ gazdasági okokon (a termelés tényezőinek helyi kihasználásán) kívül a gazdasági különbségek kiegyenlítésének tehát szociális, politikai, kulturális, nemzetiségi stb. okai lehetnek. A termelőerők térbeli elhelyezésének története azt bizonyltja, hogy hazánkban és más szocialista országokban a termelőegységek ésszerű elhelyezésében helytelen, szubjektív elvek érvényesültek; deformációk keletkeztek. Márpedig azok a vállalatok, amelyeket nem a legmegfelelőbb területre telepítettek, a kívántnál magasabb termelési költségekkel termelnek évtizedeken keresztül, ezáltal szegényítik a népgazdaságot, és fölösleges terhet jelentenek a társadalomnak. A közgazdászok eddigi gazdasági elemzéseikben az ökonómiai fejlesztésnek és a termelés növekedésének ütemét leginkább csak szakágazati szempontból vizsgálták.
