Irodalmi Szemle, 1969
1969/10 - Páskándi Géza: Az örömrontó Angyal (vers)
En kicsi voltam s csöpp vagyok De birodalmam mindent befog Csak éppen belecsöppenek A Jó Folytonosságba Nem ölöm meg, de késem itt Mássá tesz mindent, módosít Belevegyül s a Folytatás Már nem olyan boldog, mintha más Lét nem lenne kívüle Én meglelem Az önfeledtség réseit Porszem Légy Hajszál Ott leszek a Kitátott Szájnál Találkozunk a Hős Étvágynál Jelen leszek a Boldog Agynál Kipöccinthetnek Sík Levesből Kihúzhatnak Templom-Kenyérből Reám gondolni mindig fognak Amíg porszem van Légy kering és Valahol Ujjamon húr Zene-ür Hajszál pendül örökké a Lebegő, Legkisebb, Örömrontó Isten. Váratlanul Jelentkező — Örökké Az leszek. Hatalmam a kicsinységem, mely nem szüntet meg semmit mélyen. S ő maga sem szüntethető. Már örökkön kisebb leszek és a nagyobbat nem Hagyom, magába-bódult hatalom — hogy tapodjon akaratomon! Kicsinységem Az én hatalmam, befoghatatlan felület. Lebegés Anteusza, ég s föld között Magam megölni nem hagyom, mert lebegésem hatalom, létem a lebegésem Lényegem Ebben Cöveklő Látom, Heraklész karja még remeg, de már tudja: nem ölt meg engemet Én, örökké Lebegő, Legkisebb, Örömrontó Isten váratlanul jelentkező Rólam emlékeznek meg gyásszal a Történelmi Közérzet örömünnepein Szavak társítása, villanásai visznek tova, lebegő univerzum, hinta libbent el Trämbulin lök örömtől örömig; látom Heraklész karja még remeg Mint két kupola alám s fölém terül, de már tudja: nem ölt meg engemet Nem számolhat fel sem a föld, sem az ég, sem az Isten Nem gyilkolhat meg soha engem semmi cöveklő, kiszámíthatatlan a létem Minden hatalomból kileng, ellebeg némán s két teremtés között a résen Isten közérzetébe furakszom, bebúvok én, beszököm én Isten létébe is önnön Szünetében Én, örömrontó Angyal élet s halál forrásából itatom lebegésem Én senkit meg nem ölök, tettem csak ennyi: az öröm szárnyába két toll közé Beengedek egy kis szomorkás, tar eget, beszabadítom a síró levegőt Minden lénynek örömrontó Angyala vagyok én Mint ahogy te önmagadnak örömrontó Angyala vagy ember Létem figyelmeztet Nagy Ölöt s Kisebb Áldozatot erre a szent Zsarolásra: megölhetsz s vérem látványával örömöd elcsepeg s koppanó Ijedt szemgolyómmal örömöd fénye gurul &éSW"J'. Eo9e«. S * Büntetlenül nem lehet megismerni. Ma szabad vagyok. Kitaláltam egy hű fogalmat Hatalom vagyok — egy szellemet kitaláltam Céh Angyalát, Szakma Szüzét, Városvédő Szentet Szószéket, ahonnan — ajkamról is immár Az Örömrontás Angyala lebben IV.
