Irodalmi Szemle, 1969
1969/9 - FIGYELŐ - Szíj Rezső: Jakoby Gyula művészete
sem befolyásolta a zsűri döntését, mert Fekvő női akt című olajképéért neki ítélték a város ezerkoronás képzőművészeti magydíját.2 Ez a kitüntetés nagyban erősítette a 31 éves Jakoby önbizalmát. Ezen a kiállításon a Kazinczy Társaság 500 koronás díját Halász-Hradil Elemér kapta. A városi műbarátok 300 koronás díját pedig Jassusch Antal, Csorbató című képéért. A Masaryk Irodalmi és Művészeti Akadémia 3000 koronáért vásárolt képet, éspedig Halász-Hradil Elemértől, Kieselbach Gézától, Féld Lajostól, Jassusch Antaltól és Jakoby Gyulától. Ettől kezdve Jakoby rendszeresen szerepelt, főleg a jóhírű kassai múzeumi kiállításokon. A kassai és környéki 'magyar művészek 1938. április 10—20-a közt a magyar polgári iskolában állítottak ki a Kazinczy Társaság rendezésében. Jakoby Gyula ezen is részt vett. Pár hónap múlva július 16-a és augusztus 31-e között a múzeumban került sor „A szlovákiai képzőművészet 1938“ című kiállításra. E kiállításon Jakoby Gyula egyik képét Kassa városa megvásárolta. Az 1939-i V. Nemzeti Képzőművészeti Kiállításon Kassán Jakoby 3 képpel szerepelt. 1940-ben a budapesti Nemzeti Szalonban állítottak ki a kassai Kazinczy Társaság művésztagjai, köztük művészünk is. Részt vett a kassai képzőművészek 1942. december 8—27-e között rendezett csoportkiállltásán is 12 képpel s 1 mozaikkal. (A képárak 200—1000 pengő között mozogtak.) A mozaik Szent Ferencet ábrázolta; elkészítésére Füredi Lőrinc kassai ferences atyától kapott megbízást (bár a mozaikkal való foglalkozásra Déd Ferenc festőművész biztatta). Ez volt tehát az első lépés a mozaikiművész kibontakozása felé. Rövidesen elkészült a Megváltó című mozaikja is; ezt Budapesten állította ki, ahol az állam megvásárolta. Ezután viszont hosszú ideig kellett várnia, míg az 1960-as évek közepe táján újabb mozaikokra kapott megbízást. Az 1943-ban megnyílt „Száz év Kassa képzőművészetéből“ című kiállításon Jakoby a kassai festők sorában egy mozaikkal és négy képpel szerepelt. 1944—1945 változásai Kassán érték; ott él és ott dolgozik azóta is. 1958-ban nagyszabású kiállítását Pozsonyban, majd ugyanebben az évben Kassán rendezték meg. 1959-ben Budapesten a Kulturális Kapcsolatok Kiállítási Termében, ia Dorottya utcában nyílt kiállítása nagy sikert aratott. A sajtó egyértelmű elismeréssel méltatta. Képei azóta is rendszeresen szorep01ne<k kiállításokon. Sok műve található a kassai és a pozsonyi múzeumokban, valamint magángyűjteményekben. — 1960-ban szlovák nyelven monográfia jölemt meg róla L. Sauöin tollából. — 1963-ban részesítette először kitüntetésben a csehszlovák állam. 1937-ben pedig a festészeti ál!.amdíjjal tüntették ki. II. Jakoby Gyulát, a festőt, látszólag a kicsiny, köznapi dolgok érdekelték. Tájképekben, enteriőrökben, emberábrázolásban, aktokban, faliképekben iaz érzelmi átélésen keresztül vetítette képbe benyomásait és gondolatait. S mintha őt igazolta volna az idő: a társadalom demokratizálásával a kis és nagy dolgok között szemmel láthatóan enyhültek a határvonalak. Ma már senki számára sem tűnik fel jelentéktelen figurának a fagylaltárus, a parkban pihenő, pádon üldögélő hölgy, avagy a gondba merült férfi, a megtörten hazafelé bandukoló ember, az utcai rendőr, a kerthelyiiségben söröző társaság, a cirkuszi szereplő, a lovarnő, a zenész, a sakkozó, az utcaseprő, az aszfaltfoltozó, a fürdőző, ia halász s még annyian mások, akik mind szereplői a Jakoby-képeknek, mint a teljes életnek, a társadalomnak nélkülözhetetlen figurái. Ember- és társadalomszemléletének változásai képein is nyomon követhetők, festői fejlődése három korszakának megfelelően. Első korszakában, 1930-ig az egész világon kiéleződő szociális feszültség hatására, képein ő is a szociális élt hangsúlyozza, bár sohasem propagandisztikus szenvedéllyel. Kezdetben kevés embert szerepeltet, mélyebb színeket alkalmaz, foltszerűen rendezi a fölületet (Beszélgető asszonyok, 1924, Bárban, Szakállas férfi, Önarckép, Verklis, 1929). — 1930 után az erőteljes foltok fölbomlanak, a képmező mozgalmassá, gyakran népesebbé válik, s noha nem szakít a társadalmi problémákkal —, ezt alakjai megválogatása bizonyítja —, a megformálás oldottabb lesz, sok alakos kompozíciói zsúfoltabbá válnak, a festőiség kizárólagosabb szerepet kap, a kolorizmus fölerősödik. 2 L. Kassai Újság 1934. október 3. 7. 1.
