Irodalmi Szemle, 1969
1969/1 - HAGYOMÁNY - Krammer Jenő: A pedagógus Kemény Gábor
együttműködés (a régi Magyarországon a nemzetiségi kérdés!). Mindenesetre, úgy látta, a csehszlovákiai magyarság valóban megérett, s kisebbségi sorsában tisztultabban, emberibben, igazabban törekszik megoldásukra. Pozsonyban megismerte a Sarló pedagógiai vitájának rezolúcióit, a konkrét célkitűzéseket.6 Ezek: I. A tudományos haladásnak megfelelő pedagógia érdekében „Magvető" címen negyed évi, pártpolitika-mentes pedagógiai folyóirat indul meg a tudományos szocializmus alapján. *11. A „Magvető“ folyóirat szaktanfolyamokat és exkurziókat szervez. 1. A szaktanfolyamok a) az élménypedagógiával (osztrák, orosz iskolareformok, új iskolatípusok, ifjúsági mozgalmak), b) modern lélektannal (pszichoanalízis, individuál- pszichológia), c) az egyes szaktárgyakkal foglalkoznak. 2. Az exkurziők a) tanulmányutak a modern iskolareformok teoretikus és élményszerű praktikus vizsgálatára, b) tanulmányutak a kisebbségi magyarság területén a népismereti, népoktatási és szaktudományi vizsgálat programjával. III. A „Magvető“ folyóirat gondoskodik minden évben arról, hogy a pedagógiai pályára menő diákok külföldön is végezhessék tanulmányaikat. IV. A „Magvető“ folyóirat kapcsolatot teremt a spontán ifjúsági mozgalmak, a dolgozó tömegek mozgalmai, a szocialista intelligencia s a tanítóság között. V. A „Magvető“ folyóirat harcot hirdet a tanítóság gazdasági, szociális és kulturális érdekeiért és a szocialista pedagógiáért. Ez a szédítően gazdag program valóban alkalmas volt arra, hogy Kemény Gábor optimizmusát táplálja. Hitt tehát abban, hogy ezzel a lelkes csehszlovákiai magyar nevelői gárdával sikerül a modern magyar nevelésügynek azokat a nagy kérdéseit megoldani, amelyeket addigi pedagógiai pályáján csak hirdetni volt alkalma. Különösen három irányba mutatott ez a program: 1. a múlt nagy magyar nevelőinek megismertetése (Kemény Gábor ezt a címet adja: A pedagógiai tudat kialakulásáról; hogy sok, még mindig időszerű kérdésfelvetésük végre megvalósítható legyen, régóta tervezett szíve vágya volt a Nagy Magyar Nevelők Könyvtára című sorozat megteremtése); 2. az akkor aktuális pedagógiai reformtörekvések érvényesítése a magyar nevelésügyben (itt Nagy László, a magyar gyermektanulmányozás megszervezője, a gyermek érdeklődésének kutatója volt mestere; Nagy László 1918-ban kidolgozott tervezete a demokratikus magyar Iskolaügy kiépítésére); 3. a szociális nevelés követelményeinek érvényesítése, különös tekintettel a szociális problémák megoldására és a nemzetek közötti építő együttműködés megvalósítására. Kemény Gábor Pozsonyban tartott előadása után, főleg a tanítóképzősökkel volt beszélgetése kapcsán úgy látta, ezek az ő kedvenc gondolatai a csehszlovákiai magyarságnál visszhangra találtak. Már egy hónappal később küldi az Apáczai Könyvtár tervezetét, abban a reményben, hogy új csehszlovákiai magyar szaktársaival valóra is tudja váltani. Ezek a merész tervek nem voltak egykönnyen megvalósíthatók, nem bírta ezt a csehszlovákiai magyarság anyagi ereje, nem akadt kiadó, amely merte volna vállalni az azzal járó rizikót — no, és a munkatársak sem tudták idejüket olyan mértékben felszabadítani, hogy heteket töltsenek könyvtárakban, méghozzá esetleg Magyarországon. De a gondolat, hogy a modern nevelői törekvéseket meg kell tudományosan alapozni, s manifesztáció helyett alkotni kell, termékeny talajra talált. Kemény Gábor ösztönző hatása alatt a csehszlovákiai magyar tudományos, irodalmi és művészeti társaság folyóiratának, a Magyar Figyelőnek első számában (1933 októberében) cikk jelenik meg A szlovenszkói magyar pedagógia jeladatköre címmel, és ez sokrétűen vázolja azokat a feladatokat, amelyeket 5 kutatási irányban kellene elvégezni: 1. a nevelőt, 2. a tanulót, 3. a csoportot (osztályt, tanfolyamot), 4. az iskolát, 5. a tananyagot illetően. S a cikk hozzáteszi: „Mindez persze nem speciálisan szlovenszkói magyar pedagógiai kérdés, de az ilyen irányú kutatásokat, megállapításokat és irányelveket ki kellene egészítenünk a saját konkrétan szlovenszkói tapasztalatainkból és megfigyeléseinkből adódó helyzetképpel: annak megállapításával és felvázolásával, miképpen jelentkeznek ezek a kérdések nálunk." — S végül az utolsó bekezdésben még egy kiegészítés: „Ehhez járul aztán még egy jellegzetesen kisebbségi szellemi misszió. A híd-szerep: a szlovenszkói magyar pedagógia ezt is betölti, amikor helyzeténél fogva számon tartja, összehasonlítja, összegezi mindkét nemzet idevágó