Irodalmi Szemle, 1969
1969/9 - Vekerdi László: A kulturális információk felhasználhatóságáról
Vekerdi László A matematikában az információ egyszerű és jól definiált fogalom: egy mértéknek, egy halmaznak a megfelelőképpen konstruált, megfelelő követelményeket és feltételeket kielégítő kifejezése. Amikor azonban a génekben raktározott, a nyelvben kifejezésre jutó, a versben, zenében, regényben vagy a szexuális kommunikációban rejlő „információról“ írnak a korszerű értekezésekben, sohasem ezt a jól definiált matematikai fogalmat értik rajta. Ilyenkor az információ szó jelentése néha egyszerűen hír vagy értesülés; a legkorszerűbben művelt írásokból azonban többnyire egyáltalán nem derül ki, hogy mi is az. Hagyjuk tehát definiálatlannak az információt, csupán azt jegyezzük meg, hogy az alábbiakban nem a matematikai információról lesz szó; az információ, amelyről a korszerű műveltséggel kapcsolatban beszélhetünk, nem mértéke semminek. Annál is inkább megtehetjük ezt, mert a műveltség és a korszerűség fogalmát sem lenne könnyű pontosabban definiálni. A korszerűség meglehetősen bonyolult fogalom. Kétségkívül korszerű pl. ma Budapesten az Üj írás áprilisi száma, de bizonyosan nem korszerű tőlünk néhány száz kilométerrel nyugatra. Míg nálunk egy ilyen Oj írás-szám híre futótűzként terjed, addig a szex-problémákról réges-régen, legalábbis az Ulysses-pör óta szabadon tárgyaló társadalmakban az ilyen írásokat ma már majdnem ugyanolyan intenzíven kell reklámozni és propagálni, mint a kegyes, vallásos tárgyú műveket. Ugyanakkor pl. Kínában elképzelhetetlen egy ilyen Üj írás-szám megjelenése; vagy ha titokban megjelenne, elkoboznák, s a szerzőket alaposan megbüntetnék. Amit a nyugati szex- dömpingben csak reklámok és hirdetések segítségével lehet eladni, azt a kínai szextilalomban megvásárolni is lehetetlen vagy veszélyes. A korszerűség tehát nyilván nemcsak a kortól függ, legalább annyira függ a helytől is, helyesebben a helyi műveltség jellegétől. A korszerűség relatív fogalom, csak egy-egy meghatározott kultúra jelzőjeként lehet alkalmazni. Mit jelez ez a szó a kultúra mellett? Az egyszerűség kedvéért folytassuk az említett példa elemzését. Mint ismeretes, nálunk a kultúra nem árucikk, az Üj írás említett száma azonban kétségtelenül árucikk, hiszen megjelenése után néhány nappal mind egy szálig megvették, míg pl. a kb. egyidőben megjelenő Természet Világa minden újságárusnál kapható ma is. Mégsem állítható, hogy ez az áprilisi Üj írás-szám nem a műveltséget szolgálja, legalábbis ami Korányi Tamás és Vitányi Iván értékes írását illeti. Valószínű viszont, hogy a legtöbben nem ezért a két tanulmányért vették meg, hanem .. . A negatív példák szerzőitől azonban hadd kíméljem meg magamat, annál is inkább, mert úgysem „A csók metafizikája“ című szuperpempő a legfőbb vonzóereje a számnak, hanem maga a réges-régen közkedvelt téma, amiről aránylag keveset lehetett olvasni. így a cikkgyűjtemény híre gyorsan elterjedt. Épen a hír, a gyorsan elterjedő hír a korszerű műveltség egyik ismertetőjele. Proust és Joyce híre pl. példátlanul gyorsan elterjedt világszerte, Magyarországon is megjelentek alig néhány éves késéssel vastag regények prousti modorban, bár talán a kulturális információk felhasználhatóságáról
