Irodalmi Szemle, 1969
1969/9 - Bálint Tibor (Románia): Állatok világa
Ezek azonban már valószerűtlen gondolatok. Melegem van .. . Izzadok ... segítőkész karom elakad a levegőben... De hát miért bámul úgy rám az utcaseprő? ... Mit vétettem a kis púposnak? ... Lám, most unottan legyint, és félreíordul tőlünk. De a nép egyre gyűl: — Töltsenek hideg sört a szájába! — Szorítsanak kendőt az orrához! — Már egészen elzárta a forgalmat! — Hogyan lehetne talpra állítani? Acsorgunk elméleteken töprengve. — No, félre innen! Elég a meséből! A bámészok fala óvatos-ingerülten kétfelé húzódik; a fölemelt kezek alatt, mintha bokorból bdkkant volna elő, az utcaseprő törtet be; zöidséghulladékkal föltornyozott talicskáját a ló fejéhez tolja, majd kiborítja. A kis gebe fektében is mohón rág. Hirtelen csönd lesz, s az emberek szája egyszerre mozog a ló állkapcsával. Mindenki eszik. Talán azért apad o.ly gyorsan a csalamá- dékupac. Megfeledkezünk az időről is: hallgatunk. Már csak két-három laipu zöldell az aszfalton. Ekkor az utcaseprő odalép a lóhoz, megfogja a zabláját: — Most pedig állj fel, szépen, állj fel! És a lovacska föltápászkodik... jakoby Gyula: Házőrző kutya (olaj/
