Irodalmi Szemle, 1969
1969/6 - DISPUTA - Zeman László: Nyelvi tallózás a TéT lapjain
hangsúly kötöttsége feloldhatatlanabb, mint a beszédben, amelyben a szórendi-szerkezeti eltérés nem vonja feltétlenül maga után a nyomaték eltolódását, ill. a szerkezeti meghatározottságon kívül érvényesülhetnek a főnikus realizáció sajátos korrekciói (ejtéskor még az 1. 2.-ben feltüntetett „Ezáltal jellemük durva élei lecsiszolódnak,... is kiegyensúlyozható). A Geiger-Müller számlálócsőt leíró alábbi szövegben a második mondat alárendelt tagmondatának szórendje élőszóbeli magyarázat benyomását kelti: „A hengerben levegő vagy egyéb szigetelő tulajdonságokkal bíró gáz van. A henger és a huzal között a feszültség különbözet akkora, hogy szikra éppen csak nem ugrik át közöttük. Ha rádióaktív sugárzás jut be a hengerbe, ionok keletkeznek és pillanatnyi kisülés következik be a drót meg a henger között.“ [10: 32, inkább: „hogy éppen csak nem ugrik át szikra köztük“). A kiemelt tagmondat kizökkent minket a leírás ritmusából, a tárgyról a nyelvi formára tereli figyelmünket. (Itt jegyezhetjük meg ismét: a szakszöveg stilisztikai követelménye az egyértelműség és szabványosítottság, nemcsak terminológiájában, hanem bizonyos sztereotip fordulatok, kifejezések, mondatszerkezetek, leírásmódok, nyelvi klisék alkalmazásában is. A megfogalmazás észrevétlensége a szöveg stilisztikuma, ami nem kevésbé érvényes ismeretterjesztő változatában.) Vagy vegyünk még egy példát: „Meglehet, hogy ez egy egyedülálló idegsejt vagy sejtcsoport, lehet, hogy ez csupán a sejtek anyagának egy molekulája. Egyelőre még nem világos.“ (10: 37). A mondatok szerkezetében, a záró mondat nyelvtani elszigeteltségében ugyancsak a szóbeliség nyilatkozik meg. A két mondat kohéziójának csökevényes voltát a mutató névmás (alany) elmaradása okozza a második mondatból. (Az előző mondat két ez-je után már nem jelenhet meg.) Az egész eredeti szakasz: „A különböző tudományágakban dolgozó tudósoknak sikerült kissé fellebbenteni a titok fátylának egyik csücskét. Nézetük szerint az emlékezet valami szilárd struktúrákba van beágyazva. Meglehet, hogy ez egy egyedülálló idegsejt vagy sejtcsoport, lehet, hogy ez csupán a sejtek anyagának egy molekulája. Egyelőre nem világos." (A második és a harmadik mondat között az egyeztetés bizonytalansága bontja a kapcsolatot. ) Szervesebb mondatszerkesztéssel: „A különböző tudományágakban dolgozó tudósoknak sikerült kissé fellebbenteni a titok fátylának egyik csücskét. Nézetük szerint az emlékezet szilárd struktúrákba van beágyazva, amelyekről feltételezik, hogy önálló idegsejtekből vagy sejtcsoportokból, esetleg a sejtek anyagának egyetlen molekulájából állnak. E feltevés tisztázása természetesen további kutatást igényel." (A záró mondat odavetettségét megnyújtásával küszöböljük ki.) Mindevvel szemléltetni kívántuk, hogy anyagunkban gyakran találunk beszélt nyelvi alakulatokat, s a „stílusváltás“ csökkenti a szövegek megformáltságát. 4. A kohézió hiánya, a szóhasználat tévedései, de a hibák szinte valamennyi kategóriája főképpen a természettudományi-műszaki jellegű közleményekben halmozódik. A közzétett cikkek túlnyomórészt fordítások, a szervetlen illeszkedések forrását a szöveg másodlagosságában, fordításjellegében kell keresnünk. Fordíiásvoltára mutat pl. a vonatkozó névmások magas száma, az Élet és Tudomány azonos terjedelmű — 12 ívnyi — szövegével egybevetve az arány 2:1. A többletet soknak véljük, fordítói kezdetlegességről tanúskodik. 4. 1. A szakszerűtlen fordítás további ujjlenyomata a tárgyi fedhetőség feladása. „A sejtek terméküket a mirigy belsejében lévő üregekbe és résekbe juttatják. A hormonok — így nevezik ugyanis a sejtek termékeit — közvetlenül innen veszik fel a vért, amelyet magukkal visznek a test minden részébe." (12: 32) mondat a szerkesztés és szóhasználat szempontjából formailag jó, csak nem — igaz. (Ugyanilyen: „frekvencia = a rezgések számának és időtartamának hányadosa, amikor egy rezgés időtartama egy másodperc“, 9: 53; „Egy átható ionizáló sugárzás az ilyen alkalmakkor megváltoztathatta a genetikai mutációt,“, 1: 6; „A Würzburg-i klinikán három év leforgása alatt 45 beteget kezeltek hirzutizmussal." 4: 31 stb.).
