Irodalmi Szemle, 1969

1969/6 - DISPUTA - Zeman László: Nyelvi tallózás a TéT lapjain

1. 3. A határozott névelő több alkalommal Indokolatlan helyzetben lép fel: „A zsidók idesorolása az Izrael állam megalakulásával függ össze." (8: 15), „Centruroides sculptu- ratus", — magyarázta Lórin „A Délnyugat-Amerika legveszélyesebb skorpiója." (10:27), „Előnyben részesítik őket minden egyéb dísszel szemben csaknem az egész Közép- Európában,..(12: 5).

Nem pártoljuk az egy határozatlan névelőnek az élőszó mintáiból átszüremlő használatát sem: „Az ilyen ember inkább egy atyai jóbarát, mint orvos." (4: 21), „Az amerikai Clifford Rhodes egy nagyon érdekes egyéniség: volt már..." (2: 17). A szakszerű leírás egyáltalán nem tűri [„A koffein egy vegytiszta alkaloid ...", 12: 57; „a kávé egy koffeines kábítószer...“, uo.; „Elsősorban is tudnunk kell, mi is ez a hőpörsenés tulajdonképpen? Ez egy vírusos, ragályos megbetegedés, amely ...", 2: 46).

2. A szókincs és kifejezésanyag tárgykörének vizsgálatakor lépten-nyomon észlelhetjük a nyelvhelyesség és a stilisztikum elválaszthatatlanságát. Az irodalmi nyelv zérus fokú stílusrétegének hátterével közvetlenül kimutatható rendhagyó szóhasználat mellett („Mihelyt ideje engedte fantáziáit és számított" — számolt, 2: 5; „A nekro- mantia szokásai nagyon sokrétűek, közös jelük azonban..." — jegyük, 12: 26) elsősorban a szakszó területét érinti.

A szűkebb és tágabb értelemben vett szakszó a szöveg stílusjellemzője, funkciós stílusának egyik fő jegye. A „szeme fehérje" jó a maga helyén, a „szem fehérje“ elképzelhető neologizmus, az ínhártya jelölésére viszont a szem szerkezetének leírásakor képtelenség (11: 21). Amint kivehetjük, a nyelvhelyesség vizsgálatába beletartozik a szöveg megfeleltetése a választott nyelvváltozat (itt az ismeretterjesztő tudományos próza) stíluskövetelményeivel. A „szemráncok“ (sugártest, 11: 21), „tömegmaradás törvénye“ (tömeg-megmaradás törvénye, 2: 12), „nyúltagymirigy“ (?, 4: 31), „a sziklacsont szemölcsszerű kinövése" (csecsnyúlvány, 9: 43), „különleges hegyes csontocska a szikla- csonton" -(karcnyúlvány, uo.), „szétágazó folyosók" (növényi szövetekben — járatok, 12: 5) mind „ad hoc“, vagyis helytelen „szakkifejezés“, akárcsak az „apró izmok borítják, amelyek megfeszülnek vagy lelankadnak“-ban (9: 44) az utolsó ige (elernyednek; a meg nem felelés e válfaja az előbbinél elfedettebb, az alapszókincs elemeivel alakilag egyező szavakat nem lehet szinonimájukkal helyettesíteni).

2. 1. A „nemrég elkülönített vírus" (felfedezett, 10: 62), „Az EB-nek nevezett új vírust húsz járványos mononukleózisban szenvedő beteg fehér vérsejtjeiből izolálták ki“ (kimutatták a... betegek fehér vérsejtje ben, uo.) melléfogó tükörfordítás (izolovali, izolovaný vírus), s a calque előli kitérés áttételeként merülhetett fel a furcsa „Hogyan fest a fül?" (9: 43), „hogyan fest az epehólyag“ (7: 50) fogalmazvány. „Az emberi szem 4—9-szer nagyobb mennyiségű hasznos fényt képes felfogni, mint azt a hagyományos filmvászon megengedi (9: 60; ako to ... dovoľuje j úgyszintén ide tartozik.

2. 3. A nyelvváltozatokat természetesen nemcsak a szóhasználat jellemzi, hanem bizonyos hangtani, alaktani és főképpen szintaktikai tulajdonságok. Szótani-alaktani jegy, hogy az aminosavak egymásutánjáról, sorrendjéről beszélhetünk, „egymásutániságukról“ soha („A méreg és az ellenméreg csupán alapvető alkatrészeik — az aminosavak egymásutániságában különböznek egymástól.", 10: 21). A határozatlan névelő fentebb tárgyalt kitétele is elsősorban a szaknyelvi szabatosság, a tudományos leírás, meghatározás szorosságában stílusbontó.

3. Ha a mondatok megszerkesztettségét egymásutánjuk viszonyhálózatában, a szöveg kompozíciós egységeinek vagy végső fokon egészének szintjén követjük, előtűnik a kohéziós tényezők szerepe. A szövegkoherencia csökkenésével a mondatsor szaggatottá válik. Számos cikkben épp a laza „mondatátmenetek“ okozzák, hogy olvasása kimerít (ugyanannak a szerkezetnek monoton ismétlése is így hat — „Az első rész, az úgynevezett külső fül nem egyéb egy aránylag vastag csőnél, amelyet egy vékony hártya, a dobhártya zár el\ A középső rész, a középfül, egy üreg, amelyben...", 9: 43).

A bonyolult probléma nyelvészeti-stilisztikai ismertetésére e helyütt nem térünk ki, az összefüggések, hatások egyikét azonban megkíséreljük vázolni.

A beszédaktusban kohéziós együttható a nyelv prozódiai tulajdonságainak (beszédtempó, hangsúly, hanglejtés) képlékenysége, viszonylagos függetlensége a nyilatkozat szelvényezettségétől s a helyzet. Az írott nyelvben a hangos nyelv közvetlen adottságait és a nyelven kívülit nem vehetjük igénybe, jelzésükre más eszközöket kell kiaknáznunk (szórend, írásjelek), minek folytán pl. az írott nyelvben a szórendben kódolt