Irodalmi Szemle, 1969
1969/6
Örülhetne szívem Látván, mely nagy szépen Erdő, hegy, völgy zöldelik. Bokor hangossággal, Kút, víz új forrással Rakódik, bövölkedik. Az napnak világa, Égnek új harmatja, Minden terjed, fénlik. ■ >.
/