Irodalmi Szemle, 1969

1969/6

Örülhetne szívem Látván, mely nagy szépen Erdő, hegy, völgy zöldelik. Bokor hangossággal, Kút, víz új forrással Rakódik, bövölkedik. Az napnak világa, Égnek új harmatja, Minden terjed, fénlik. ■ >.

Next

/
Oldalképek
Tartalom