Irodalmi Szemle, 1968
1968/9 - DISPUTA - Zsilka Tibor: A statisztika és a stilisztika
színűségét a lehető legminimálisabbra szokták a költők csökkenteni. Ebből törvényszerűen következik, hogy minél kisebb a valószínűségi indexszám, annál értékesebb. Az eredményt itt százalékban kapjuk meg, mégpedig e képlet segítségével: L fi. 100 p = 1°o---------__ J uhász Ferenc: 60 % Kosztolányi: 50 % Mistrík szerint a költészetre az 50 % jellemző, míg a prózalrők esetében az indexszám alkalmasint kisebb. Elméleti feltevéseit csak a Kosztolányi költeményeiből kiszámított indexszám igazolja. Juhász Ferenc költészetére a 60 % soknak tűnik; viszont a magyar nyelv sajátosságainak a következménye is lehet, esetleg a szavak és szókapcsolatok gyakori ismétlődése is okozhatja az eltolódást felfelé. De a különbség adódhat abból is, hogy a korpuszok hossza nem egyenlő. 1. 5. Ki lehet számítani a szöveg gravitációs indexét is. Ez a szám a témaszók szövegbeli frekvenciájára is utal. Ugyanakkor az indexszám annál nagyobb, minél gazdagabb és szókincsében is minél változatosabb a korpusz tematikailag. Ilyen alapon összefügg a különlegességi indexszel, hiszen mindkét esetben elsősorban az N és L közötti különbségen múlik, hogy milyen számértéket kapunk. A gravitációs indexszám az informáló és leíró jellegű fogalmazásokban, illetőleg szövegrészekben a legmagasabb, a tudományos művekben viszont az értéke általában csökken. Itt csak a képlet létjogosultsága mellett törhetünk lándzsát; a szövegek kvalitatív értékére vonatkozólag semmiképp sem következtethetünk, mert teljesen eltérő hosszúságú korpuszokkal van dolgunk. A képlet egyébként ez: 20 L fi< Gl= Ň----E redmények: t t? 265.20 Juhász Ferenc: ----= 2,09 K osztolányi: ■■ ^ = 2,83 741 Eredményeink részben a képlet felhasználásának jogosultságára világítanak rá, hiszen 5 Kosztolányi- és 4 Juhász-verset vizsgáltunk. Ha több költeményt elemzünk, akkor tematikában törvényszerűen gazdagabbnak kell lennie a szövegnek. Juhász Ferenc költeményei azonban hosszabbak, ezért gravitációs indexszámának feltehetőleg jobban meg kellene közelítenie a Kosztolányiét. De ismeretes az is, hogy Juhász Ferenc költészete sok olyan sajátossággal rendelkezik, amelyek a tudományos stílusra emlékeztetnek. A tudományos stílusban viszont ez az indexszám 1 körül mozog, sőt néha 1 alatt van. A vártnál nagyobb különbséget minden bizonnyal ez okozza. 1. 6. A kapott számok alapján — és ezt nem győzzük hangsúlyozni — nem lehet a költemények művészi-esztétikai színvonalát meghatározni, pontosan körülhatárolni. De a két költő verseinek bizonyos sajátosságait számadataink némileg tükrözik. Sokkal több és változatosabb szövegek vizsgálatára lenne szükségünk, hogy az adott korpuszok hatásfokát és művészi értékeit is számokkal tudjuk igazolni. Véleményünk szerint a számadatok érvek és bizonyítások alátámasztásául szolgálhatnak a további stíluskutatásban, a szövegek stilisztikai minősítésében, értékelésében. A jelenkori stílusnorma szinte meg is követeli az ilyen matematikai módszerek alkalmazását, mert e számadatok kapcsán a költői megnyilatkozás intellektuális fokát is könnyebben fel tudjuk mérni, felfedhetjük a költő szellemi felkészültségét, esetleg kifejezőkészségét is. Tagadhatatlan ugyanis, hogy ezek a tényezők a jelenkori alkotások színvonalbeli értékét sok tekintetben befolyásolják. Az irodalom elsődleges céljává válik a gondolkod- tatás: a hatáskeltés ma inkább az értelmi, logikai szinten valósul meg. Sok tekintetben Juhász Ferenc költészetére is ez érvényes, hiszen nála az olvasó sokszor csak intellektuális felkészültségének segítségével juthat el a műélvezetig. A számadatokból kivilágló „azonossága“ Kosztolányi költészetével mindkettőjük kultivált nyelvében gyökerezik, csakhogy Kosztolányi, mint a régebbi norma képviselője, inkább a nyelv szinonimikájából merít. A matematikai elemzés mégis hasonló eredményhez vezetett, sőt hellyel-közzel — a különlegesség, valószínűség, ismétlődés esetében — Kosztolányi javára billen a mérleg.
