Irodalmi Szemle, 1968
1968/9 - Tóth László: Versek
születésnap Tóth László V alami csodára vártam, amit apró búzaszemek alakjában szórtak az utamra. Én majd fölcsipegetem, és megelégedetten a fák pikkelyes ölébe repülök. Valami tavaszra vártam, amikor csipkésszélű zöld nap robban ki a háttal egymásnak támaszkodó házakból. Én majd meglocsolom a kirakatok virágait, megcsodálom a parkban a kizöldült padokat. Valami csodára vártam, és a tornácon elindult velem a gyalogszék. Amikor fölébredtem a kábulatból, két villanyoszlop között lógtam: se itt, se ott. Valami tavaszra vártam, amikor én is igényt tarthatok a madarak talpára. Valami tavaszra vártam, és most is csak a kettős évszak jött el: a zavartan tollászkodó, fészket hagyó. De most már tizenkilenc körmöm zöldült ki, és húsomban tizenkilenc rügyet bontott a fájdalom. szédülő szobor tört üveg mögül fények hunyorognak a nap beledől kémények vérző késeibe a fák alatt ülni tűrni hogy levélpikkelyes testünkön verebek költsenek és titokban átnyúlni a túlsó partra kézenállva csonkalábú istenfia kézenállva kéreget kézenállva rugdossa a rugdossa a kék eget Hincz Gyula: Kompozíció XVII, színes rézkarc, 1967
