Irodalmi Szemle, 1968
1968/8 - HAZAI FÓRUM - Püspöki Nagy Péter: A felső-szemerédi rovásemlék
14. ábra. A nyolcadik rovásjel a latin B-hez hasonló betű. Sorvezető szerepéről már tárgyaltunk. Rovásírásos emlékeink háromszöges és köríves változatait ismerik: 15. ábra. Feliratunk utolsó, kilencedik rovásjele paleográfiai érdekesség: a rovásligatúra. (A rovásbetűk egyberovása.) Ez az eljárás tette lehetővé, hogy a székelyek, mint Bon- fini mondja, „kevés jellel sok értelmet foglalnak össze."23 Veit Goliel, I. Ferdinánd erdélyi hadseregének titkára ezt írja 1550—1560 közt: „... írásukban olyan tulajdon betűkkel élnek, amelyeknek némelyike egész szót, vagy egész mondatot jelent.“2*. Ve- rancsics is azt mondja, hogy „két ilyen sor némi pontok hozzátételével a jelek számához képest igen sok értelmet ad.“25. A rovásligatúra a rovásírás ősiségének egyik próbaköve. Emlékeink gyér száma és kései eredete a fentebbi idézeteket sem igazolja. Ez azonban nem elegendő ok hitelességük tagadására. Eredeti róvásligatúrát, .sajnos, alig ismerünk. A csíkszentmihályi felirat ligatúrája Mátyás mester nevét tartalmazza. (A 16. ábra a részén.) 1501-ben készült, de már nem éri el a bolognai rovásnaptár gyönyörű ligatúrájának a színvonalát. Ez utóbbi ligatúra Albert nevét rejti. (A 16. ábra b részén.) A felsőszemerédi felirat itt is újat hozott: 17. ábra. A ligatúra első és leghatalmasabb rovásjele az S. Formai szemszögből a nikolsburgi rovásábécé S betűjéhez áll a legközelebb. Pontosan a tükörképe, amit az ellentétes sorvezetés kellőképpen megmagyaráz. Az S írásjel balodali függőleges vonalának alsó részén kis háromszögű díszítést találunk. Ez is a nikolsburgi rovásjelek egyik sajátossága. A ligatúra második jele a T. A függőleges törzs közepéről rézsútosan jobbra és felfelé a T betű jellegzetes oldalága halad. Ezen az oldalágon (a felső részen) egy kis leágazás is látható. Ez kizárólagosan a konstantinápolyi felirat T betűjével mutat azonosságot. A többi ábécében a T betű oldalágán nem található meg ez a kis ágacska. A törzs másik oldalán látható görbülő vonal tévedés vagy díszítő szándék következménye. A ligatúra utolsó jele egyetlen függőleges vonal. Felső részét, éppen úgy, mint az S betű ellentétes oldalának alsó részét, egy kis háromszög ékesíti. Hangértéke R. Alul az S betű átlós vonalának alsó végéhez kapcsolódik. 3. A betűk hangértékének és paleográfiai jellegzetességeinek megállapítása után a felirat tagolásának problémájával kell foglalkoznunk. A rovásjelek paleográfiai vizsgálata meggyőzött bennünket arról, hogy a felsőszemerédi felirat legsajátosabb jelenségei éppen a legrégibb ismert emlékeinkkel mutatják a legközelebbi rokonságot. Egyes részletei arra utalnak, hogy a felsőszemerédi rovásfelirat rovásjelei még ősibb formákat őriztek meg, mint az eddigi emlékek. Legközelebbi kapcsolata a konstantinápolyi felirattal, a Marsigli-emlékkel és a nikolsburgi ábécével van. A konstantinápolyi feliraton a szavakat pontok választják el egymástól. Feliratunkon pontok nincsenek. Figyelemre méltó viszont az a tény, hogy a 4. és 7. rovásjel mellett egy-egy olyan jelet találunk, amely a szögletes zárójelre hasonlít. ([...]). Mivel az említett első jel a 4. rovásbetűvel együtt szófejet alkot, feltételezhetjük, hogy itt kell elválasztani az új szót a megelőzőtől, majd a 7. rovásjel után a második szót a harmadiktól. Ha feltételezésünk helyes, akkor a szövegből értelmes szavaknak kell születniük.26 Ez lesz az állításunk próbája. 4. A rovásjelek latin betűkkel való helyettesítése után természetesen még nem kapjuk meg a kész szöveget. A magánhangzók nem jelöléséből eredő problémákat közben még
