Irodalmi Szemle, 1967
1967/9 - DISPUTA - Csanda Sándor: Tévedések a Magyar Irodalmi Lexikon csehszlovákiai adataiban
Csanda Sándor tévedések a Magyar Irodalmi Lexikon csehszlovákiai adataiban Az évekig készült új, háromkötetes Magyar Irodalmi Lexikon számunkra kellemes meglepetéssel is szolgált: a csehszlovákiai magyar Írókkal éppúgy foglalkozik, mint a magyarországiakkal. A lexikon használata közben azonban örömünkbe némi üröm is vegyült, mert a szlovákiai vonatkozású adatokban még több a tévedés, mint a magyarországiakra vonatkozókban, pedig Pesten már az első kötet megjelenését viharos kritika követte. Nem is csoda, hiszen a nagy példányszámban megjelent lexikon legelső feladata a pontos adatközlés lenne. Tévedéseit átveszik más kiadványok, helyreigazításuk sokkal több fáradságot és nehézséget okoz, mint a nem lexikonszerű kiadványok hibáié. Jómagam például Neubauer Pál műveivel foglalkozva (jó részük hiányzik hazai könyvtárainkból) hónapokig kutattam A hiányzó fejezet című regénye után, amely a lexikon szerint 1943-ban Budapesten jelent meg. Csak Neubauer összes megtalálható műveinek áttanulmányozása után derült ki, hogy a lexikonban fel sem tüntetett, 1944-ben kiadott, A jóslat című könyv nem más, mint a Das fe- hlende Kapitel magyar változata, mely A hiányzó fejezet címen sosem jelent meg. Csupán „használat közben“, tehát tüzetesebb ellenőrzés nélkül, a csehszlovákiai magyar irodalomra vonatkozó címszavaknak csaknem ötven százaléka után találtam tévedést. Legtöbb hiba az I. kötetben található, a legkevesebb a III. kötetben, ami azt bizonyltja, hogy a szerkesztők munka közben, bizonyára a kritikák hatására, igyekeztek javítani a felületes, hanyag munkából származó hibákon. A szlovákiai magyar irodalmat tekintve szembetűnő az is, hogy az 1945 után fellépő fiatal írókra vonatkozó adatokban sokkal kevesebb a tévedés, mint az idősebb írókra vonatkozókban. Ebből arra lehet következtetni, hogy az újabb korszakot más, pontosabb adatgyűjtő dolgozta fel. A következőkben a lexikon betűrendjét követve felsoroljuk a szembetűnőbb tévedéseket, hogy pontosabbán tájékoztassuk az irodalmunk iránt érdeklődőket. Antal Sándor „1923-tól a pozsonyi Népújság főszerkesztője volt“. Pozsonyban ilyen című lapot nem találtam, de Antal Sándor mint a legjelentősebb aktivista, kormánypárti napilapok (A Reggel, A Nap) szerkesztője volt közismert, s erről nem ír a lexikon. Bányai Pál halálának éve (1943) hiányzik, s eredeti nevét (Munels) is fel kell tüntetni, mert ezen a néven is publikált. Benjámin Ferenc (helyesen Benjamin) adataiból hiányzik, hogy 1939 óta Londonban él, ott is jelent meg verseskötete. Berkó Sándornak Ez nem legenda címmel sosem jelent meg verseskötete, hátrahagyott költeményeit Nem vagy magadban címmel 1964-ben adtuk ki. Bihari Mihály halálának éve nem kérdéses, mert ma is él Budapesten. Szlovák nyelvű színdarabokat nem Irt, hanem egyik darabját lefordították szlovákra. Bodnár István „Tervezett regénytrilógiájának csak az első kötetét engedélyezte a cenzúra (Pozsonyi éjszakák, 1941)“. A könyvön nyoma sincs annak, hogy trilógia része volna, tartalmából meg éppen nem lehet arra következtetni, hogy az akkori cenzúrának nem tetszett volna. Bólya Lajos Örömriadó című verseskötete nem 1938-ban, hanem 1935-ben jelent meg Komáromban. Brogyányi Kálmán adatai feltűnően hiányosak. 1945 után háborús bűnösként elítélték, ekkor disszidált, ma az Egyesült Államokban él. (Egy lexikonban felesleges ilyen tényeket elhallgatni.) Dallos Istvánnak A nyitrabarsi palóc félsziget (1938) című könyve nem jelent meg, csak részleteket adtak ki belőle folyóiratban és antológiában. A Nyitrai írók könyvét nem 1925-ben, hanem 1935- ben adta ki. Darvas János és Erdőházi Hugó költők adatai indokolatlanul hiányoznak. Darkó István műveinek felsorolásából
