Irodalmi Szemle, 1967

1967/9 - DISPUTA - Csanda Sándor: Tévedések a Magyar Irodalmi Lexikon csehszlovákiai adataiban

hiányzik a Ferdetorony és 1938 után kiadott könyvei.

Dávid Teréz műveinek felsorolása igen hiányos.

Földes Sándor születésének éve: 1895. Műveinek felsorolásából hiányzik az Oj játékok, új színpadra (1926) s életrajzi adataiból az, hogy jelenleg Budapesten él.

Hét című hetilapunk főszerkesztője nem Egri Viktor, hanem Major Ágoston (közben Szabó Rezső és Barsi Imre is szerkesztette egy ideig).

Az Irodalmi Szemle érthetetlen módon kimaradt.

Jarnó József nem 1901-ben, hanem 1904- ben született.

Kaczér Illés „1938-ban Londonba költözött“. Hiányzik, hogy onnan később Izráelbe ment, ahol ma magyar képes hetilapot szerkeszt.

Keller Imre kassai írónak a lexikon egyetlen művét sem nevezi meg. Ez azért is hiba, mert az ő adatait régebbi lexikonok is összekeverik egy másik Keller Imréével. Nem valószínű például, hogy ő írta Kajlós Imre és Parányi Pál álneveken azokat a műveket, melyeket Gulyás Pál Álnév Lexikona neki tulajdonít. Viszont feltétlenül ő írta az Irodalmi mozaikok (1926), Chopin élete és művei (1932), Tisztán egy életen át (1933) című könyveket.

L. Kiss Ibolya műveinek felsorolásából hiányzik a Diri-dongó (1939) és A nagy cél (1943) című.

Kossányi József, Krammer Jenő, Márton- völgyi László neve szintén indokolatlanul hiányzik.

Nátolyáné Jaczkó Olga műveit nem itt, hanem a J. betűnél kellene ismertetni, mert legtöbb műve Jaczkó Olga néven jelent meg. Később ugyanis Gömöri Jenő élettársa lett. Tolvajok a szentélyben című regénye nem könyvalakban, hanem a Magyar Minervában folytatásokban jelent meg. (Hasonló következetlenség több helyen is előfordul a lexikonban.) A Magyar irodalom Szlovákiában című rövid áttekintést a monogramok szerint négyen írták, a benne közölt adatok mégsem pontosak. A Képes Hét nem 1921-ben, hanem 1928-ban indult, a Kassai Napló pedig nem 1919-ben, hanem 1884-ben; a Magyar Minerva nem szűnt meg 1938-ban; az Irodalmi Szemle alapításának éve nem 1959, hanem 1958. Az 1948 utáni kulturális élet megindításában fontos szerepet játszó Csemadokot legalább meg kellett volna említeni, annál is inkább, mert az annak idején lényegesen kisebb potenciájú SzMKÉ-t külön cikk ismerteti.

Magyar Nap „A Tanácsköztársaság bukása után Csehszlovákiába menekült magyar kommunisták adták ki...“ Nyilvánvaló tévedés, a cikkben felsorolt szerkesztők közül egy sem menekült Magyarországról.

Sáfáry László „1932-ben bekapcsolódott Az Ot szerkesztésébe“. Az Otban erre nincs bizonyíték, Fábry sem említi. Ha mégis így van, közölni kellene, milyen néven.

Sas Andor műveinek felsorolásából ki maradt a Szabadalmas Munkács város levéltára (1927) és a Riedl Szende híd- verési kísérlete a cseh és a magyar szellemiség között a Bach-korszak Prágájában (1937) című.

Szabó Béla. A neve alatt feltüntetett Lázadóból forradalmár lettem című verseskötetet nem ő írta, s nem vele foglalkozik Földeák Jánosnak a Csillagban megjelent kritikája sem. (Az adatok itt bizonyára Csepeli Szabó Béláéival keveredtek össze.)

Szalatnai Rezső: „Cseh és szlovák irodalmi antológia (szerk. Nyitra, 1937)." A kötet ezen a címen jelent meg: Dallos István, Mártonvölgyi László, Szalatnai Rezső: Szlovenszkói magyar írók antológiája (Műfordítók). Szóvá sem tennénk ezt a kis „elírást", ha Szalatnai az Irodalmi Szemle 1967/4. számában nem bizonygatná, hogy ő volt a kötet egyedüli szerkesztője. Sajnálni lehet, hogy hazai sajtónk legalább lerövidítve nem adott helyet Dallos és Mártonvölgyi tiltakozó cikkeinek, mert Szalatnai 30 év utáni „korrigálása" semmivel sem igazolható Szent-Ivány Józsefet Zerdahelyi József néven kellett volna a lexikonba besorolni, mivel a többi író is írói nevén szerepel. Szűcs Béla nem az Alkotó Ifjúság főszerkesztője, hanem az Oj Szó szerkesztője. A tizenöt évvel ezelőtt megszűnt Alkotó Ifjúságot a lexikon más költőnkkel kapcsolatban is emlegeti anélkül, hogy megmondaná, mi volt ez a vállalkozás. Tamás Mihály nem Sidneyben, hanem Melbourne-ben él.

Telek A. Sándor kimaradt.