Irodalmi Szemle, 1967
1967/10 - HAGYOMÁNY - Csanda Sándor: A Korunk költészete
hagyomány Csanda Sándor A korunk költészete (Irodalmi Könyvkiadó, Bukarest, 19671 A romániai Korunk a két világháború között a leghosszabb életű magyar marxista szellemű tudományos, irodalmi és társadalmi folyóirat volt. Jelentőségét számunkra az is növeli, hogy 15 éven keresztül a szlovákiai magyar szocialista értelmiségnek is ez a folyóirat biztosított fórumot. A hazai marxista sajtónak, Barta Lajos folyóiratkísérletétől eltekintve, csupán újságformátumú magyar lapjai voltak, melyekben nem jelenhettek meg terjedelmesebb közlemények. A Korunk eszmei fejlődésének egészére is erősen hatottak a „csehszlovákiai fő- munkatárs", Fábry Zoltán esszéi és kritikái. A főszerkesztő Gaál Gáborén kívül az ő nevével találkozunk legtöbbet a fo lyóirat hasábjain; több kötetnyi cikke és tanulmánya jelent itt meg. Rajta kívül a lap állandó munkatársának számított Neufeld Béla nagyszőllősi orvos, aki pszichológiai tárgyú és antifasiszta politikai cikkeket írt. Itt publikálta tanulmányait a harmincas évek elején szá-x mos sarlós is, mint Szalatnai Rezső, Jócsik Lajos, Dobossy László, Horváth Ferenc, Peéry Rezső, Morvay Gyula. A megjelenés a Korunkban — amelyet a marxista magyar értelmiség közt világszerte terjesztettek — a helyi lapokkal szemben bizonyos írói rangot adott, magasabb színvonal elérését is jelentette. Fábry segítségével a szlovákiai magyar írók közül innen lett ismertté például Sellyei József, Dömötör Teréz, később Berkó Sándor neve. Marxista kritikusként tűnik fel a lapban a harmincas évek közepén Kovács Károly, majd Sándor László (aki egy ideig a Korunk „szlovákiai kiadóhivatalának" vezetője volt), Szabó Imre pedig jogászati tanulmányokat közölt a lapban. Csaknem valamennyi baloldali szlovákiai magyar író írását megtaláljuk a Korunkban, így például Krammer Jenőét, Földes Sándorét, Egri Viktorét, Barta Lajosét, Kaczér Illését, Simándy Pálét, Palotai Borisét, Háber Zoltánét, Bányai Pálét és Balogh Edgárét, aki Romániába való átköltöztetése után a lap állandó munkatársa lett. Az utóbbi években e hagyomány feltámasztását és megismertetését is szolgálják azok a kötetek, a- melyek Gaál Gábornak, s Fábry Zoltánnak a Korunkban közzétett írásait gyűjtötték egybe. A most megjelent A Korunk költészete című könyv a régi Korunk anyagából kiadandó sorozat első kötete, s ezt Méliusz József előszava szerint még három kötetnyi válogatás: széppróza, tanulmányok, kritikák és publicisztika követi. Az elmondottakból kiderül, hogy ez a kiadványsorozat nem csupán a romániai magyar irodalmat érdeklő vállalkozás, hanem a XX. század baloldali magyarországi, európai s nem utolsósorban Csehszlovákia szocialista magyar irodalmát is érinti. Ebben a kötetben a következő csehszlovákiai magyar költőknek a Korunkban publikált verseit találjuk: Berkó Sándor, Erdőházi Hugó, Forbáth Imre, Földes Sándor, Győry Dezső, Morvay Gyula, Szabó Béla, Szalatnai Rezső; a cseh lírából Petr BezruC, Konstantin Biebl, Vítézslav Nezval, Jifí Wolker verseinek fordításai olvashatók. A kiadványhoz egy fiatal romániai magyar költő, Szász János írt szakszerű jegyzeteket és egy érdekes, szintetizáló tanulmányt Irodalomtörténetünk egy fejezete: a Korunk költészete címmel. Szász János tanulmánya persze elsősorban a romániai magyar lírikusokkal foglalkozik, a csehszlovákiaiakra csak néhány általános megjegyzést tesz, mint pl. az 56. lapon:
