Irodalmi Szemle, 1967
1967/9 - Győry Dezső: Az „újarcú magyarok” regénye (III. folytatás)
Eddig Darkó István, Egri Viktor, Fábry Zoltán, Farkas István, Lányi Menyhért és Vozári Dezső Irőportréi mellé csak az idősebb Sziklay Ferencné jelent meg a „másik“ oldal írói közül, és csupán a Rácz Pálét sikerült a párt-boncoknak hatodikként közbe- suszteroltatniok. Mécsről, ölvediről, az öreg Jankovich Marcellről, Kersék Jánosról, de még a Falu Tamás-szerű pozsonyi Szeredai-Gruber Károlyról? Róluk egyelőre szó sincs! A dilettáns-had pedig — a Kazinczy Társaság „kiszélesedésekor“ száznál több pennaforgató jelentkezett írónak; ott volt is funkciójuk, de a Magyar Vasárnap fórumán?! — a vidéki hetilapokba szorult vissza. És Fábry — rólam írja a kilencedik portrét! Ezeket az arcképeket nem érdektelen ma sem fellapozni! Sőt! Mennyi komoly telitalálat és naiv melléfogás vall egykori magunkról: ki kiről és mit írt? Szabó Gyula: Emberpár, jametszet. A „Forradalom-Élet“ ciklusból (Folytatása következik)
