Irodalmi Szemle, 1967
1967/8 - DISPUTA - Kilényi Irma levelei E. B. Lukáčhoz
KILÉNYI IRMA Szeged, 1942. január 25. Kárász u. 14. III. 13. Igen tisztelt Szerkesztő Or! Gondolhatja, amint a levelem látja, hogy már megint kérek Öntől, de elővettem 1941. II. 14-iki levelét, amelyet a Tvorba-val egyidejűleg küldött s abban azt ígéri, hogy meg fogja küldeni a Juhász Gyulamúzeum számára a „Vigasztalásul“, a „Deo Ignoto“, a „Jövő vetése“, az „Augusztus“ és „Nietzsche“ c. költemények szlovák fordítását Is. Bizony, immár egy éve várok türelmesen reájuk, de úgy hiszem, Ön vagy már régen elfelejtette mindezt, vagy annyira el van foglalva, hogy nincsen reá ideje. így arra kérem, legyen olyan szíves s az én költségemre másoltassa le a kért fordításokat (nem merem remélni, hogy még újabbak is születtek azóta!) s küldje el mielőbb címemre. Egy fiatal író most megbízást kapott pesti kiadótól egy nagy Juhásztanulmány írására, az Erdélyi Helikon pedig regényt írat Juhász Gyula hányt-vetett életéről, tragikus sorsáról „Milyen volt szőkesége...“ címen. így a kultusza egyre jobban terjed, fájdalom, azok sajátítják ki Öt most maguknak, akik életében üldözték ... Hálásan tisztelő híve: Kilényi A levél jobb alsó sarkában nagy piros pecsétbetűkkel: CENZOR 69. A háborús levélcenzúra nyoma. Juhász Gyula városa, 1943. jún. 24. KILÉNYI IRMA Kárász u. 14. III. Igen tisztelt Szerkesztő Űr! Nagy hálára kötelezne, ha a most megjelent magyar költők antológiájából egy kötetet címemre elküldene, hogy azt a Juhász Gyula-múzeumomban elhelyezhessem. Egyben kérem, legyen olyan szíves s közölje, mi módon juttathatnám át a kötet árát, vagy hová utaltathatnám át az összeget a mi pénzünkben vagy bélyegben? A kötet nálunk is szép és lelkes visszhangot talált, bizonyára olvasták a kritikákat. Szívességéért előre is fogadja leghálásabb köszönetemet, tisztelő híve: Kilényi Irma Juhász Gyula titkára
