Irodalmi Szemle, 1967
1967/5 - FIGYELŐ - Batta György: Veled és nélküled
alkotott és nyomorgott — Krúdy, az ember; Krúdy, a művész és Krúdy, a kor hőse. Éppen a Krúdy-életpálya és mű többrétegűsége és különös légköre miatt volt megfelelő az új módszer, a memoárnak ez az új művészi típusa: „Ez az új műfaj — valahol a memoár és regény, líra és történelemkönyv, filológia és erkölcsrajz között — a közelmúlt oly szövevényes világában segíti az olvasót eligazítani.. A Tolsztoj-emlékkönyvben is és itt is kétféle célt követett a szerkesztő — a műnek mind hazai, mind külföldi hatását szem előtt tartotta. Nem szorítkozott tehát egyetlen megoldásra. A Krúdy-mű két vonalát követte: mindenekelőtt azt, amely által Krúdy a „legbudapestibb író“ lett, és azt, amely Krúdyt a világirodalom összefüggéseiben a Joyce- és Proust-féle „álomrealizmushoz“ közelíti. Ennek a szélesebben alapozott célkitűzésnek nem felelhetett meg az egykorú dokumentumok időrendi felvonultatása. Tóbiás az egész anyagot — a levelezést, a bibliográfiát, Krúdy vallomásait, a családtagok, a barátok, valamint a korabeli írók nyilatkozatait — hat, sőt hét fejezetbe osztotta. A Krúdy világa először Krúdy szavaival köszönti az olvasót — Krúdy számvetésével (Az 50. születésnap). A Családi album következik: Az első család (Krúdy Mária), A második család (Krúdy Zsuzsa). A kővetkező részek (Költők tisztelgése, Író és kora, Levelesláda, Mű és mérték, Kései beszélgetések, Adattár) mint egy széles, forgatható vásznon vagy forgó színpadon bontják ki előttünk a központi eszmét — a lehető leg- őszintébben, leghűbben és legteljesebben mutatni meg Krúdyt — az embert és az írót. Ezért használ a szerkesztő olyan anyagot és olyan technikai eljárásokat, amelyek mind ugyanazt a célt követik, de más-más módon. Ügy érezzük, mintha egyes dokumentumok szűkítenék, mások viszont tágítanák Krúdy emberi dimenzióit. Némelyik vallomás nyersen, sőt véresen igaz, némelyik nemes gesztus marad, amely igaz is lehet, nem is. Egyszer alulnézet, máskor felülnézet jelzi a legkülönbözőbb életbeli és művészeti helyzeteket, nézőpontokat, amelyekből az író megítélhető. Főként a Levelesláda hatásos, amely Krúdy intim természetű, eddig ismeretlen levelezését tartalmazza. A közvetlenség erejével hatnak azok a részek is, amelyek magnószalagról kerültek a könyvbe: a Kései beszélgetések, s főleg Az ember című alfejezet. A Szabó Könyvtár két reprezentatív kötetének, a Tolsztoj-emlékkönyvnek és a Krúdy világának koncepciója a könyvtár fiatal dolgozójának, Tóbiás Áronnak a műve. Mivel a mód, ahogy a dokumentumokkal bánik, valamint a magnós interjú egyelőre inkább a riporterek gyakorlatában otthonos, mint a bibliográfiában, egy csöppet sem lepődtünk meg, amikor azt is elárulta magáról, hogy a híres Eötvös-kollégium egykori diákja szerkesztőként a magyar rádió kulturális rovatában dolgozott, 1956-tól a Magvető szerkesztője volt, onnan lépett át a Szabó Könyvtárba, ahol máig dolgozik. Jaroslava Pašiaková Ojabb könyv, amely a szerelemnek adózik: a mai szlovák szerelmi líra antológiája. Nem érdektelen a könyv példányszámát tudomásul venni: tizenhétezer. Minden század más-más kémcsövekben keveri a szerelem elemeit. A cél mindig ugyanaz, de változnak a végeredményt kialakító összefüggések. A szlovák szerelmi költészet antológiája a huszadik század éghajlata alatt létrejött szív műfajú írásokat tartalmazza. A válogatás azt bizonyítja, hogy a szerkesztő — Pavol Koys — reprezentatív művet szándékozott az olvasó kegyeibe ajánlani, hiszen mindössze hét költőt érdemesített arra, hogy verseivel a gyűjteménybe kerüljön: Ján Smreket, Miroslav Válekot, Pavol Horovot, Ján Kostrát, Vojtech Mihálikot, Milan Rú- fust és Štefan Žáryt. Egy antológia akkor mondható sikeresnek, ha az olvasó ügy érzi, hogy egységes kerek művel van dolga, bár nem egy szerző alkotta. Szerelmes versek antológiáját szerkeszteni? Köny- nyebb és nehezebb feladat. Könnyebb, mert itt maga a téma egységesít. NeheVeled és nélküled (S tebou a bez teba)
