Irodalmi Szemle, 1967

1967/3 - FIGYELŐ - Monoszlóy Dezső: A tenger mélyébe

A tenger mélyébe Fiatal szlovák prózaírók antológiája „Ha az ember eltűnődik, vajon mi fűzi össze ezeket a 25—30 éves fiatal írókat, vagyis mi indokolja, hogy közös könyvben szerepeljenek, első benyomá­sa az lesz, hogy őszinték, vagy leg­alábbis legfőbb törekvésük, hogy őszin­tén ábrázolják, ki-ki a maga ismeretei alapján, az emberek világát.“ — Ezek­kel a szavakkal indul a szerkesztő be­vezető magyarázkodása, s nem sokban különbözik a hasonló antológiák fül­szövegétől, amelyeknek a szerkesztői ugyancsak kötelességüknek érzik, hogy a csokorba kötés tényét valamiféle har­monikus egymáshoz tartozásra vezessék vissza. Ugyanakkor a valóságban a legjobban szerkesztett antológiák is a legkülönfé­lébb véletlenekből, a szerkesztő szub­jektivizmusából, a könyv objektív terje­delméből, a pillanatnyilag érzékelhető irodalmi hatásokból és még számos más­ból állnak össze. Jó esetben mindabból a különféleségből és egyediségből, amellyel az írók egymástól különböz­nek. A hasonlóság nem az irodalom flórája. Az írók, ha írók, egymáshoz nem hasonlítható, megismételhetetlen növényfajták. Az őszinteség szándéka meg olyan általános és meghatározha­tatlan, hogy a modern emberi viszo­nyulásokban ez sem megkülönböztető, sem hasonlító jelentőséggel nem bír. Azt hiszem, kár hosszasabban időzni az ilyesféle meghatározásnál: ez őszin­te, az kevésbé őszinte író. Banális frá­zisnál ez is, az is aligha több. Szerencsére a Tenger mélyébe írói nem is ebben hasonlítanak, vagy kü­lönböznek egymástól. Amiben különböznek és - hasonlítanak, az konkrétabb és kitapinthatóbb. A hasonlóság, amint látni fogjuk, min­denképpen csak külső hatás lesz, és sohasem belső tulajdonság, amely írók esetében mindig csak különbség lehet. A kötet nyolc íróját kívülről elsősor­ban műveltségi élmények kötik össze. Valamennyien főiskolát végzett fiatalok, könyvélményeikben a francia új hullám, Osborn dühöngő fiataljai, beatles-ritmu- sok egészítették ki a kötelező olvas­mányokat és a klasszikusokat. De akár­honnan szármáznak is ezek a külső ha­tások, bármiféle stílustörekvések is a sugallóik, a kötet íróin keresztül — s ez a további egyezés — valamennyi irány egyfelé tájolódik: honi talajt ke­res magának, ahol lehorgonyozhat, ahol megfoganhat. Többen megjegyezték már, hogy vala­mennyi művészeti ág közül az irodalom a legnemzetibb, mintha az anyanyelv földje vagy karója már eleve egy helyre igyekezne rögzíteni a legmesszebbre ka­paszkodó vagy bámészkodó kúszónövé­nyeket is. Ez a helyhez kötöttség azon­ban a legtöbb esetben nem földrajzi Jel­legű; egy nép, egy nemzet hagyományos atmoszférája, szélesebben értelmezett szellemi határa keríti be. Csakhogy en­nek a kötetnek az írói telke földrajzi­lag is determinált. Johanides legképte­lenebb és legáltalánosabb gondolatai sem utaznak messzebb Prágánál. Kužel fiataljai is olyan közelben építik a ke­rítést, hogy aki egy kicsit is elmegy, vagy arrébb csavarog innen, az Bombay- ig meg sem áll. S hogy jól megértsük, ebben a meghatározásban Bombay nem konkrét város, mindössze annyit Jelent: ha nem vagy itt, akkor nagyon messze vagy. A nemzeti determináció földrajzi determináltsággá szűkül. Szlovákia at­laszáról Šikula balladás Mandula Ja sem akar lelépni, és még Vilikovský gon­dolatjelektől megfosztott párbeszédei is falutól faluig futnak, s itt tipegnek, sza­ladgálnak, vándorolnak Blažková, Bal- gha, Hykisch és Jaroš elbeszélésének figurái is. Annál különösebb aztán, ami­kor ezen a gondosan bekerített terüle­ten Vilikovský egyszerre angolul kezd beszélni. Aggódunk is érte, nehogy kár- bavesszen a szavak értelme, mert a falu határában ugyan ki is értené meg. Valaki erre megnyugtatóan közbeszól­hatna, hogy hiszen Tolsztoj hősei is eleget fecsegtek franciául. Csakhogy az még Péterváron történt olyan zsúrokon és bálokon, ahol valóban így beszéltek; nem is lett volna korhű az író, ha min­dent oroszul mond. Ugyanakkor Tolsztoj muzsikjai egyszer sem beszéltek franciá­ul, még a Háború és békében sem, egysze­rűen azért nem, mert nem tudtak fran­ciául. Vilikovský tud angolul, de olyan földrajzi tájegységet választ magának,

Next

/
Oldalképek
Tartalom