Irodalmi Szemle, 1967
1967/3 - DISPUTA - Hocman Gábor: Amerikai szociológus az amerikai osztályokról
A munkásosztályt olyan emberek alkotják, akiknek állandó, megszokott munkájuk van. Ez a munka általában kevés szakképzettséget igényel, kivitelezői érettségi bizonyítvány nélkül is elboldogulnak vele. Legtöbbjük gyári munkás, gépkocsivezető, elárusító vagy postai alkalmazott. A közfelfogás szerint jó, rendes emberek, de sohasem viszik semmire. A valódi alsó osztály tagjaira mindenki felülről néz. Iskolába általában csak a törvény által előírt korhatárig járnak, kétes sikerrel. Nincsenek állandó alkalmazásban; munkájukkal, életmódjukkal nem sokat törődnek, nincs vesztenivalójuk, nincsenek ambícióik, ambíció csak ott léphet föl, ahol az egyén léte biztosítva van — csak akkor gondol a gyermeknevelésre, ha tudja, hogy hol és hogyan fogja megkeresni a betevő falatot, és van hol aludnia a családjának. A társadalmi megvetésre kétféleképpen reagál — vagy visszaüt és bűnözővé válik, vagy apatikusan visz- szavonul. Ezeknek inkább megértésre, mint jótékonyságra volna szükségük. Az amerikai társadalom azonban nemcsak vertikálisan van osztályokba rendezve, hanem horizontálisan is: például egy néger magas társadalmi helyzetre tehet szert a négerek közösségében; ez a csoport azonban más, mint a fehéreké. Ezt a társadalmi különbséget talán néhány egymás mellett álló emeletes házhoz lehetne hasonlítani: az ember különböző emeleteken lakhat az egyik házban, de nem találkozik a másik ház vele egy emeleten lakó lakójával. Ezek a „horizontális megoszlások“ a legkülönbözőbb kritériumok szerint vizsgálhatók; például aszerint, ki milyen régen lakik egy-egy városban (az újonnan jöttek társasága különbözni fog az „őslakóétól“); a nemzetiségi megoszlás csoportokba, sőt városnegyedekbe gyűjti az egy nemzetből jöttékét; csoportok alakulnak ki felekezetek között, nem is beszélve a faji különbségeket jelentő néger, kínai és portorikói csoportokról. Mindezeket összegezve, Packard így értelmezi a társadalmi osztály fogalmát: „Osztály az én felfogásom szerint a társadalom bármelyik embercsoportja, amely egyenlő társadalmi pozíciót (status) vagy származási rangot tölt be, amely a maga csoportját más társadalmi csoportoktól differenciálni, elkülöníteni törekszik — és amely olyan életstílust választ, amelyik ezt az elkülönülést elősegíti.“ Vizsgáljuk most meg azokat a jeleket, amelyek az egyes osztályok különbözőségét mutatják, amelyek a társadalmi csoportokra nézve jellegzetesek! Az emberek valósággal kötelességüknek érzik, hogy osztályuk jeleit, szimbólumait megszerezzék, és büszkélkedjenek velük; ha valaki — karrierje során — igényt tart arra, hogy magasabb osztályba lépjen, elsősorban az új „status“ színvonalait „köteles“ beszerezni. Legyünk sznobok! A sznobság egy bizonyos mértékig minden társadalmi csoportban megtalálható; de minél magasabbra hágunk a ranglétrán, annál több sznobságot várnak el tőlünk a felebarátok. Vegyük például a lakóházakat! A magasabb osztályba tartozók nem a legszebb, még csak nem is a legkényelmesebb házakat vásárolják, hanem olyanokat, amelyek az amerikai hagyományokra vezethetők vissza. Egy közép-nyugati milliomos gyönyörű olasz stílusú villát vásárolt, de nem sikerült bejutnia a magasabb osztály tagjai közé. Nemsokára lebontatta a villát, és hagyományos típusú farmházat építtetett. Az ellenségeskedés megszűnt, szívesen fogadták családját a számára eddig elérhetetlen körökben. Mivel a francia nyelv a sznobos megjelenéshez tartozik, a magasabb osztályoknak felkínált házak prospektusaiban sok francia szó használatos. A tradícióhoz való ragaszkodás másban is megnyilvánul. Lake Forest város „gazdag“ negyedében még most is gázzal világítják az utcákat. Ebben gyökerezik az amerikaiak előszeretete a régi típusú lakásberendezések iránt is. Mondd meg nekem, hol a lakásod ... Sok millió amerikai kíséri figyelemmel a ház külalakja mellett annak helyét is. Egy magasabb társadalmi körökhöz tartozó egyén nem élhet akármilyen szomszédok között! Minden városban van egy „jobb emberek negyede“. Sokszor egyenesen az utca vagy a negyed nevét használják, azzal fejezik ki, melyik társadalmi osztályba tartozik az illető. Az „elit“ osztályok azonban nem tűrik, hogy „más“ emberek keveredjenek közéjük. Ezért a többi társadalmi csoport tagjai másmás negyedekben élnek. Minden negyednek saját üzleti, kulturális és kommu
