Irodalmi Szemle, 1967

1967/3

Jaroslav čiijak Emberközelben (Tóthpál Gyula felvételeihez) A fiatal Tóthpál Gyula gondolatvilága egyéni, s formanyelve sajátos. De minde­nek előtt kifejezésmódjának őszinteségét, s a feleslegesen nagy gesztusoktól való tartózkodását értékeljük. Már pályája kezdetén képpé formált véleményének kifejezésére törekedett, mely bizonyos filozófiai önvizsgálatból, az embe­rek közötti kapcsolatok felismeréséből, a mindennapok látszólag szürke, de annál mélyebb értelmű összefüggéseiből táplálko­zott. Őszinte elhatározását azonban sokáig fékezte a megszokott gyakorlat: három-négy éve még örülhetett, ha valamelyik folyóirat közölte néhány felvételét. De később újabb és újabb lapokkal vette fel a kapcsolatot, s azok egyre inkább értékelték állandósuló közreműködését. Kezdetben a Szlovákiában megjelenő magyar lapokban (Hét, Új Ifjú­ság, Nő), majd a szlovák nyelvű folyóira­tokban és újságokban is ismert lett a neve. Tóthpál Gyula azonban továbbra is idegen­kedik azoktól a megrendelésektől, melyek eleve kizárják az egyéni kezdeményezés lehetőségét. Az ő esetében következetesen érvényesül a minőségi szempont logikai fejlődése. Kezdettől fogva észlelhető nála az egyéni látáskultúra, a tiszta képszerkesz­tés és a megismételhetetlen pillanatok rög­zítéséhez szükséges különleges képesség. Megállapíthatjuk, hogy az önigazolás folya­mata a fejlődési lehetőségeken és fokoza­tokon keresztül meglehetősen gyorsan ju­tott el a kifejezés tömör tisztaságáig. Port-

Next

/
Oldalképek
Tartalom