Irodalmi Szemle, 1966

1966/9 - Duba Gyula: A romantika jó utitárs

megvolt ahhoz, hogy elégedett legyek, s a felfedezett madártitkok és állatrejtelmek a tudás erejének látszatával is megörvendeztettek. De sokat olvastam, és az olvasás többé-kevésbé minden természetes és igénytelen körülmények között élő embert meg­fertőz, mert csendes, álmodozó lázadást lop belé. Lelkében alaktalan és lappangó vágyakat idéz, szorongató kíváncsisággal tölti el a világ és az élet iránt, egyszerre hívni kezdi a messzeség, melyet nem ismerhet meg, mert öröklött életsorsa, a falu és a föld, helyhez köti. Meg hová is menne, ha csak magyarul tud? Sehová nem hívják, nem küldik, s ahová vinnék, ez elől megszökik, semmi oka, hogy otthagyja a falut. 2. Mi hát a romantika? Ernst Fischer ragyogó könyvet írt a romantikáról, címe: A romantika lényege. Köny­vében a romantikát történelmi kategóriaként értékeli, mint a XVIII. század végi és XIX. század eleji kispolgár tiltakozó magatartását, a keletkező kapitalizmus polgárá­nak magatartását, a feudális abszolutizmus ellen. ,,A romantikus magatartás fontos ismertetőjegyei: az individuális tiltakozás és társadalmi utópia összeolvadása, disz­harmónia a társadalmi valósággal, a társadalmi valóságot tagadó kritika és fantázia." S a továbbiak szerint a romantika „gyakran az átszellemült múlt, vagy egy álomszerű jövő utópista látomásához kapcsolódik“. A romantika — magatartás. Kifejezési formái koronként változnak, de a fiatal lelkek­ben állandóan és minden korban él utána az igény. S a romantika kifejezési formái­ban a kaland fogalmával rokonul. Koronként voltak emberek, akik azt hitték és akar­ták elhitetni másokkal is, hogy az egész élet egy nagy kaland, melyet ennek meg­felelően kell élni és élvezni. A hiba csak az volt, hogy az élet elenyészően keveseknek engedte meg, hogy szórakoztató és mulatságos kalandnak vegyék. A magyar iro­dalomban Sarkadi Imre művészetében hordozták a kaland motívumai az élet lénye­gét. Művészi útja és eredményei arra engednek következtetni, hogy a kaland csak bizonyos határokig lehet az élet lényege, eléggé határozottan megszabott határokig, mely egyben azt is jelenti, hogy korunk — kaland-ellenes. Persze, nehezen képzelhető el olyan kor, mely abszolút értelemben megsemmisítené a kaland lehetőségeit, de az lehetséges, hogy elsekélyesíti, és álkalandokat, a kalandok látszatát adja helyette. Erről beszél Dániel J. Boorstin THE IMAGE című könyvében. „A kaland szó nyelvünk egyik legüresebb szavává vált. Az utcasarki falatozó „a jó ételek kalandjára“ csábít, a 13 dollár 95 centért folytatott önművelődési tanfolyam azt ígéri, hogy mindennapi beszélgetéseink „nagy kalandokká“ válnak, „kaland" egy új dodge autóval való uta­zás is. Miután álandóan ingyen kapjuk, ez a szó elvesztette valamikori értelmét, mely „véletlen, rendkívüli és megrázó, gyakran romantikus élményt“ jelentett, s ma valami előkészített eseményt jelent, amit valaki el akar adni nekünk. A szó és fogalom értel­mének változása, annak szimbóluma, hogyan csaljuk önmagunkat, amikor „kalan­dokra" várunk. Túlfeszített várakozásunkat semmi sem illusztrálhatja jobban, mint az utazással szembeni megváltozott álláspontunk. Mindig azt várjuk, hogy ott minden más lesz. Mindannak ellenére, hogy az idegenbe utazó amerikaiak száma jelentősen megnöveke­dett, figyelemre méltó, hogy az utazás mily csekély mértékben hatott gondolkozá­sunkra és érzelmeinkre. Nem váltunk világpolgárokká, és nem lett több érzékünk más nemzetek iránt. Ez nem azért van, mert talán az amerikaiak kevésbé figyelmesek, vagy korlátoltabbak, mint azelőtt. Mindezt magának az utazásnak a változása idézte elő. Ez már nem a régi értelemben vett utazás, ma az útiélmények szerzését irányít­ják, tervezik és gyártják. A modern amerikai turista vélt eseményekből gyűjti össze útiélményeit. Több szo­katlant vár, mint amennyit valójában kínálnak neki. Meg van győződve róla, hogy két hét alatt jónéhány kalandot élhet át, s úgy érzi, közben az életét is kockára teszi, anélkül, hogy valamit is kockáztatna. A régi világ minden varázsát várja, és úgy gondolja, hogy ha szabadsága helyéül megfelelő helyet választ, lakása komfortját akár a legsötétebb Afrikában is megtalálja. Ezt várja, és megköveteli, hogy így le­gyen. Megfizetett érte, és a pénzéért jó minőségű árut akar. Azt kívánja, hogy az

Next

/
Oldalképek
Tartalom