Irodalmi Szemle, 1966
1966/2 - HAGYOMÁNY - Kókay György: A pozsonyi újságírás kezdetei
Kókay György A pozsonyi újságírás kezdetei Mindazok számára, akik a felvilágosodáskori magyar művelődéstörténetben csak egy kicsit is tájékozottak, nem ismeretlen az a tény, hogy 1780-ban Pozsonyban indult meg az első magyar nyelvű újság, a Magyar Hírmondó. Megindítója és szerkesztője Rát Mátyás, kiadója pedig Paczkó Ferenc Ágoston pozsonyi nyomdász volt. Nem hiányzik e fontos esemény megemlítése a régebbi és az újabb irodalom- történeteinkből sem, sajtótörténeti munkáink pedig részletesebben is foglalkoztak a magyar nyelvű újságírás megindításának körülményeivel. Mégis azt kell mondanunk, hogy mindeddig nagyon keveset ismertünk abból a jelentős szerepből, amelyet a pozsonyi Magyar Hírmondó játszott a felvilágosodáskori magyar művelődés és irodalom kialakulásának ebben a fontos szakaszában. Ha kézbe is vették néha az újság fennmaradt példányait, azt többnyire csak valamilyen adatkeresés céljából tették. Ferenczy József pedig a múlt század végén készített sajtótörténetében — történelmietlen szemlélettel — egyenesen lekicsinylő hangon beszélt róla. Azt állította, hogy az első magyar nyelvű újságok kezdetlegesek és naivak, és hogy jórészt csak a külföldi, elsősorban a bécsi újságok utánzatai voltak. Ebben azután sokáig meg is nyugodtunk, és így történhetett meg az, hogy az érdekes és jelentős küzdelem, amelyet az első magyar nyelvű újság szerkesztői egy évtizeden keresztül folytattak a korszak leghaladóbb eszméiért, csak egy rövid adattá zsugorodott történeti tudatunkban. Pedig ha történeti módszerekkel közeledünk a pozsonyi Magyar Hírmondó jelentőségének megértéséhez, és ha nem szakítjuk ki a kor életéből és mozgalmaiból, azt kell tapasztalnunk, hogy az első magyar újság szerepe messze túlnő a sajtótörténet keretein. Ezen belül is természetesen sokkal több figyelmet érdemel, mint a mindenkori úttöréseknek kijáró érdeklődés. Mert ha csak valóban arról lenne szó, hogy 1780-ban éppen Pozsonyban indult meg a magyar nyelvű újságírás, ez valóban még nem több, mint egy érdekes adat mind a magyar sajtótörténet, mind pedig Pozsony művelődéstörténete szempontjából. És ha a Magyar Hírmondó valóban csak egy kis szürke, csupán csak a bécsi újságokat másoló újság lett volna, ennyivel valóban be is érhetnénk. De a tények, amelyeket részben az újság anyaga, részben pedig a levéltárak és kézirattárak dokumentumai és más kortársi megnyilatkozások alapján kíséreltünk meg rekonstruálni, mást mutatnak. Mindenekelőtt azt, hogy a pozsonyi és ezzel a magyar nyelvű újságírás kezdetei joggal sorolhatók be haladó hagyományaink közé. Az első magyar újságírók nemcsak kortársai, de — a publicisztika terén — sokszor egyenrangú harcostársai voltak nemzeti irodalmunk és megújhodásunk olyan kiemelkedő személyiségeinek, mint Bessenyei, Batsányi és Kazinczy. Nemcsak kapcsolatban álltak velük, hanem sokszor ösztönzést is, támogatást is nyújtottak nekik. A haza és a haladás ügye szorosan ösz- szekapcsolódott náluk is, sőt e téren még egyiküket-másikukat meg is előzték. S hogy ez így volt, abban jelentős szerepet játszott Pozsony légköre, az a humanista hagyomány, amelyet többen is, mindenekelőtt a Magyar Hírmondó megindítója, Rát Mátyás a pozsonyi evangélikus líceum falai között szívott magába. Rát győri német iparos-kereskedő családból származott. Az itthoni városokban végzett tanulóévei során a legfontosabb hatás a pozsonyi líceumban érte. Itt ismerkedett meg a Bél Mátyás által meghonosított államismereti iskolával, amely bevezette a reális tárgyak: a számtan, a földrajz, a történelem és a növénytan oktatását. De Bél Mátyás példáia irányíthatta figyelmét először az újságírásra is, hiszen Pozsonyban ő volt az első, aki 1721-ben újságot adott ki, a latin nyelvű Nova Poso- niensiát. De talán ezeknél is fontosabb volt az iskola racionalista-humanista szelleme, amely könyvtárával csakúgy, mint előadásaival már tág teret engedett a felvilágosult eszméknek. Rát hazai tanulmányai végeztével Göttingá- ba ment, hogy a kor leghaladóbb szellemű német egyetemén folytassa tanulmányait. Itt még modernebb formában fejlesztette tovább mindazt, amit Pozsonyban elsajátított. Az államtudománynak, vagy ahogy akkor nevezték, a statisztikának az előadója és egyben az egyetem legnépszerűbb professzora Schlőzer
