Irodalmi Szemle, 1966
1966/2 - Fukári Valéria: Romain Rolland idézése születésének századik évfordulóján
Fukárí Valéria Romain Holland idézése születésének századik évfordulóján „Ki tudja, merrefelé kellene fordulnunk, hogy háttal legyünk a rossznak, s úgy merítsük be tenyereinket a forrásba, hogy halat emeljünk ki belőle." Kassák Lajos: Angyalföld Örök tanítójáról, Beethovenről írta Rolland egy helyütt: „...mindnyájunkért vívta a maga fenséges és legnagyobb mértékben emberi küzdelmeit". Azt hiszem, ez a szűkszavú jellemzés egyben a lehető legtalálóbban fejezi ki a nagy Beethoven-tanítvány, Romain Rolland életének, munkájának és hatásának igazi, mély értelmét is. A jellemzéshez mindjárt hozzá is fűzhetünk egy kiegészítést: igen sokszor adódott úgy, hogy az író a mindenkiért vívott küzdelemben egyedül maradt és — mindenkivel szembe találta magát. Mert a küzdelmet, amelyhez minden körülmények között megalkuvás nélkül hű maradt, az etikai lény nevében s az etikai ember jövőjéért folytatta. Ma e szó „etikai“ vagy „erkölcsi“ — általában nem vált ki a köztudatban mély emóciókat vagy gondolatokat. Történelmünknek olyan idejét éljük, amikor egyrészt a tárgyi és technológiai tudás eszközei és a társadalmi változások nyomán létrejött viszonyok messzi túlhaladták eddigi tapasztalataink határait, másrészt pedig az erkölcsi és lelki energiákra épülő belső emberi értékek hagyományos rendszere felbomlott vagy összekúszá- lódott, s új rendszer még nem alakult ki ezeknek a fenntartó és építő belső erőknek a hatékonnyá tételére. Az aránytalanság, a mesz- szemenően kifejlesztett külső világ és a mész- sze elmaradott, fejletlen, káosszal beárnyékolt belső világunk között elveszejtőnek tűnik. Alapvető létkérdéseinket illetően dilemmák között vergődünk, amelyek egyelőre lidércnyomásként kísértenek, s mi nem tudunk sem jól eligazodni és választani, sem összhangot teremteni közöttük. A gondolkodókat világ- viszonylatban sürgetően és intenzíven foglalkoztatják olyan célkitűzések, amilyenek annak idején létrehozták az antiik kultúrát: megteremteni az emberi egyensúly feltételeit, megtalálni a tett és a gondolat egységét. A megújulást létrehozó társadalmi vállalkozás: a szocializmus szempontjából nem kevésbé sürgető, a gazdasági bázis függvényévé degradált és így megbénított vagy elferdített erkölcsi, lelki és szellemi erők életrekeltése. Az előrefigyelők féltek ezeknek a szocialista mozgalomból való kirekesztésétől. Ismeretes Engels 1890-ben írt levelének ez a részlete: „Részben Marx és én magam voltunk nyilván okai annak, hogy az ifjabb gárda néha nagyobb fontosságot tulajdonít a gazdasági oldalnak, mint aminő azt megilleti. Nekünk az ellenfelekkel szemben az általuk tagadott főelvet kellett hangsúlyoznunk, és ily körülmények között nem mindig volt rá időnk, he lyünk és alkalmunk, hogy a többi, a kölcsönhatásban részt vevő mozzanatot kellően méltassuk". Romain Rolland jelen volt korunk óriásivá nőtt dilemmáinak eredeténél. És aktívan volt jelen: mint éber előhírnök s a századok munkájával összegyűjtött emberi kincset vigyázó őr és mint az ezzel messzire készülő előfutár. A tizenkilencedik században indul — 1866. január 29-én született a burgundiai Clamency- ben — a századfordulót és az új század áramlatait tehát már érett korban érte meg. Rendkívül érzékeny és precíz szeizmográfként fogta fel ezeket, hogy a nyomukban közeledő viharok elé már mérő, ellenálló és alakító felkészültséggel álljon. Műve és élete, gondolatrendszere és gyakorlati erkölcse elválaszthatatlan egységben tárulnak elénk, részleteikben és egészükben is olyan remekműként, mint egy gótikus kated- rális, szárnyaló és mindent magával emelő építészeti csoda. Lenyűgöző könnyedséggel magasba szökellő íveiről nem is sejthetjük,
